Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A görög kultúra és a kommunista fogyasztói társadalom

2009.05.01
László András a következőket írta Hamvas Béláról Hamvas Béla és a tradicionalitás című cikkében: „Az kétségtelen, hogy ő nem volt materialista–ateista, a materializmust és az ateizmust a kommunizmusból nem vette át. Minden mást hajlandó lett volna átvenni, de ezt nem…Hamvas Magyarországon a honfoglalástól napjainkig az egyik legmagasabban kvalifikált személy volt, a legmagasabb értelmi és értelmen túlian értelmi erőkkel. Hogy baloldalra tolódását magában hogy oldotta meg, az tulajdonképpen rejtély.


1945 után hallatlan mértékben várta, hogy Lukács Györggyel találkozzék, – úgy gondolta, hogy Lukáccsal ő nagyszerűen meg fogja érteni magát. Ezzel szemben Lukács György alig volt hajlandó fogadni őt, és mikor végül fogadta, akkor igen barátságtalan volt és kijelentette, hogy semmiféle hamvasi elképzelést nem hajlandó támogatni, minthogy ezek egyenlőre nem időszerűek. Különböző moszkovitáknak vitairatokban, cikkekben közölte, – Keszi Imrének például, aki egy életveszélyes személyiség volt –, hogy a nézeteik antimarxisták.

 

 

 


A fő moszkovitáknak felhívta a figyelmét arra, hogy az álláspontjuk némileg antimarxista! Aztán elbocsátották a fővárosi könyvtárból. Állítólag akkor Lukácshoz fordult, aki visszavetette, és meghagyta, hogy három hónap múlva újra tegyék ki. Újból kitették. Ő attól kezdve el lett süllyesztve.

 

 

 


Hogy nem telepítették ki, az két dolognak volt köszönhető: egyrészt annak, hogy apósa – Kemény Gábor – a „szocialista pedagógia atyja” volt; másrészt annak, hogy lement vidékre, és vidéki építkezéseken raktári segédmunkás volt. Lukács György gyűlölete azonban soha nem csökkent vele szemben. Lukács szempontjából érthető volt, hogy egyszer csak jön egy entellektüel, aki ráadásul nem közéjük való és beleszól az ő dolgaikba. Hamvas nem tudta felfogni, hogy ő miért ellenség, pedig nagyon könnyen és nyilvánvalóan látható, hogy miért volt az.”

 

 

 


Sokan talán meglepődhetnek azon, hogy Hamvas Béla, akit sokan a legnagyobb magyar írónak, sőt géniusznak, az egyik legnagyobb gondolkodónak tekintenek, és akit tradicionális életműve alapján a legtávolabbinak gondolhatnánk szellemiségében a kommunizmustól, maga is szimpatizált a kommunizmussal, ha nem is egész életében, de élete egy szakaszában mindenképp.

Ennek a jelenségnek a gyökereit kereshetnénk Hamvas Bélának a gnózishoz való viszonyában is, hiszen a tradicionalizmus alapvetően gnosztikus irányzat. Azonban a tradicionalizmus a modernitással ellentételezve tartja magát gnosztikusnak, ezért én inkább Hamvas Bélának a görög kultúrának kevésbé gnosztikus oldala iránti rajongásában vélem ezt felfedezni, mégpedig, a görögök hedonista szellemű vallásos élete iránt való rajongásában, ami a görögök borkultuszában is megjelenik.

Ezt az első hallásra meglepő feltételezést elsőként azzal szeretném alátámasztani, hogy egy másik, szintén a szocializmussal szimpatizáló, nagy magyar gondolkodó Németh László is rajongott a görög kultúráért, és saját szocializmuselméletét, vagyis a minőségszocializmust is a görög kultúra egyik újkori megvalósulási lehetőségének tartotta, amelyben a „magyar géniusz” bontakozik ki, amelyet a görög géniuszhoz hasonlított.

 

 

 


Tehát a magyar kultúrát a görög kultúrához hasonlította. Szerintem élete egy szakaszában Hamvas Béla is egyfajta szakrális kommunizmusról álmodott, amely a görög aranykor újjáélesztése lett volna a szemében. Mit láthatott a kommunizmusban, ami a görög aranykor újbóli eljövetelét jelentheti? Hiszen ő metafizikai embernek vallotta magát a kommunizmus pedig ateista materialista. Ehhez idézek a Bor Filozófiájából. "Van jó vallás és rossz vallás. Ez az egész. Vagy Istenben hisz az ember, vagy szurrogátumokban.

E szurrogátum igen sokféle lehet: nevezhetik elvnek, világnézetnek, diktátornak, haladásnak, humanizmusnak...A mai vallásszurrogátum neve: materializmus. Hogy miért nevezi magát így, rejtély. Én vagyok a materialista, kedvesem, én, aki a töltött paprikához és a szilvás gombóchoz imádkozom, aki az asszonyok füle tövéből áradó illatról álmodozom, aki a drágaköveket imádom, aki poligámiában élek az összes csillagokkal és virágokkal, és bort iszom. Bort. Halljátok?

Mint mindenütt, a dolog itt is azon múlik, hogy jó, vagy rossz. Én vagyok a jó. A rossz materialisták anyagáról az az önkéntelen érzésem van, hogy az tulajdonképpen nem is anyag, hanem cement. Sem megenni nem lehet, sem meginni, sem megnyalni, sem vele aludni. Ez az anyag hullája, ez a ronda nehéz por, ez a hülyén szürke és köznapi éssz jelképe, ez a mámortalan massza, ez a komisz rideg számítás (amely sohasem válik be), maga az absztrakció, ez az ateista anyag."

Hamvas Béla tehát az anyagot szelleminek tekintette, és szerintem a kommunizmust éppen azért gondolta el a görög aranykor, és ezáltal a szellem újjászületésének táptalajaként, mert nagyon is materialista, bőséget hirdet, könnyű életet, szociális elveket, amely megfelel a görög kultúra mámoros, hedonista szemléletű vallási életének, csak az a feltétel, hogy a kommunizmus materializmusát "rossz materializmusból" "jó materializmussá" formájluk, vagyis a kommunizmusban szellemivé tegyük az anyagot, és máris megvalósítható a görög aranykor. Továbbá a kommunizmus antinacionalizmusában szintén egyfajta könnyedséget láthatott, ami a szakrális borok, és a görög aranykor sajátja.

A sci-fi irodalom aranykora is a szocializmus időszakára tehető, mint például Stanislaw Lem monumentális művei, vagy a 2001 Űrodűsszeia című film megjelenése, amelyek szintén a szocializmus görögős jegyeit mutatják. Én sokat nézegetem a youtube-on megjelenő videókat, amelyek közt sok olyan régi reklámfilm van, amelyek a Kádár rendszer fogyasztói kultúráját reprezentálják. Íme egy kis ízelítő:

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=Cs7eqtPucd4

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=ILLyrOfvdYg&feature=related

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=RKT0Yo-BHAc

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=5F98mth5cGo

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=81Tk6SYxvkQ

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=G1aRbyuNgYs&NR=1

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=rN5h9jXRQP8

 

 

 


Akik ezekhez a videókhoz hozzászólnak szinte mind nagy nosztalgiával néznek vissza a szocializmusra, és sokan többek között az akkori reklámok, és a reklámok által propagált fogyasztási cikkek a mainál jobb minőségét is felhozzák a régi rendszer mellett szóló érveikben. Ez pedig mondanom sem kell, rögtön eszünkbe juttatja Németh Lászlónak a minőségszocializmusról szóló elméletét, vagy Hamvas Béla egyes írásait, aki többek között megírta a bor filozófiáját, és ódákat tudott zengeni a dél-európai (görög-római) mediterrán népek étkezési szokásairól.

 

 

 


Ezek a reklámok a szocializmus fogyasztási cikkeit, ételeit és italait valóban mintha valamiféle reneszánszba hajló (görög-római) életérzés által kínálnák, és éppen ez az érdekes, ugyanis a szocializmus fogyasztói kultúrája engem valóban leginkább a reneszánsz kultúrára emlékeztet. Ezt a fajta hasonlóságot szerintem mások is észrevehetik, mind Magyarországnak, mint pedig például az NDK-nak a szocializmus korában látott fogyasztói kultúrájában, látva a reklámokat, céglogókat stb.

 

 

 


A reneszánszot pedig az antik görög-római kultúra újjáélesztésére tett kísérletnek tekinthetjük. Így aposztrofálja a hivatalos kultúrtörténet is. De ezenkívül a keresztény deszakralizáció, és a modernitás kialakulásának kezdeteként is. Bár egyes tradicionalisták szerint nem sikerült eredeti valójában újjáélesztenie a görög-római kultúrát, csak felszínesen, ezért lehetett a modernitás előfutára.

 

 

Említettük, hogy a reneszánszban a modernitás kialakulásának kezdetét fedezhetjük fel. Érdemes szemügyre venni, hogy mi követte a reneszánszot a modernitás kialakulásának folyamatában. A protestáns reformáció, és a felvilágosodás. A protestáns reformációban, és a felvilágosodásban, vagy inkább annak kultúrájában, szintén a görög-római kultúra mintáit lehet felfedezni, csak egyfajta puritánabb formában, ami véleményem szerint jobban kapcsolódik a görög kultúra gnosztikus vonulatához, éppen ezért puritán pogányságnak is nevezhetjük, márcsak azért is, mert mindkettő összefonódott a reneszánszal. Ezért lényegében eltávolodtak a görög-római formáktól, amit Hamvas Béla ellenzett is, ő elutasította a puritanizmust.

 

 

 


Visszatérve a kommunizmus problémaköréhez, érdemes megemlíteni, hogy sokak szerint a kommunizmus végében, vagyis rendszerváltásban és az utána következő időszakban nem történt igazi változás, csak módszerváltás történt, ahogy mondani szokás. Valójában ugyanúgy kommunizmusban élünk, csak egy másfajta kommunizmusban, amit globalizmusnak nevezünk.

 

 

 


Érdemes megvizsgálni, hogy miben különbözik a kommunizmus korabeli fogyasztói kultúra a mai fogyasztói kultúrától. Azt kell, hogy mondjam, hogy ugyanabban, amiben a reneszánsz különbözött az utána következő korszakoktól, vagyis hogy a mostani fogyasztói kultúra inkább puritánabb, mint a kommunizmus korabeli fogyasztói kultúra, amely inkább a reneszánszhoz hasonlít. Ez jól látható a mai modern irodaházak, bevásárlóközpontok, ipari létesítmények, újgazdag villák, a modern computerkultúra formáján, amely az amerikai városi tömegkultúra formáit követi, ami pedig az amerikai protestantizmus puritán formáiból nőtt ki.

 

 

 


Továbbá a távol-keleti fogyasztói kultúra formáit, amelyek szintén a távol-keleti vallásosságból nőttek ki, ahogy Amerikában a protestantizmusból. Ez pedig azt sugallja, hogy az európai kommunizmus történetében, a kultúra terén, megismétlődött kicsiben ugyanaz, ami a modernitás kialakulásának egész történetében nagyban.

 

 

 


Érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban egy a Virtus.hu-n publikáló szerző cikkét, ami tulajdonképpen azt mutatja be, hogy a kommunizmus gondolata modern korunkban mennyire vonzódik a távol-keleti (gnosztikus) kultúrához, amely az amerikai protestantizmusból kinőtt puritán fogyasztói kultúrából mennyit, és milyen gyorsan átvett.

Amely a kommunizmus szemléletváltozásának tekinthető, és ahol a cikkben szereplő „szójapapi” valóban a mai fogyasztási cikkeknek még a szocializmus korabeli fogyasztási cikkekhez mérten is silány minőségét muatja. http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=63965 Ez pedig nagyon érdekes összefüggésnek tűnik. Vajon mi állhat ennek az összefüggésnek a hátterében? Minden hozzászólást szívesen fogadok ebben a témában.

Felhasznált irodalom:

http://www.tradicio.org/hamvas/hamvastrad.htm

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/marx-nemeth.html

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.