Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hungarista birodalmi eszmény a magyar falangizmus tükrében

2009.04.24

Elsőként a hungarizmus eszméjét szeretném eredeti valójában bemutatni, mert ezzel kapcsolatban nagy káosz él a fejekben mind a mai napig. Magyarországon nem volt sem fasizmus, sem nácizmus, hazánkban a hungarizmus jutott hatalomra 1944. október 15-én. Azonban Magyarországon már nem volt idő és lehetőség a hungarista állam kiépítésére, pusztán a kétségbeesett honvédelmi harc lehetőség szerinti irányítására tellett. A hungarizmus fogalmát egyébként a huszadik század elején Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, a magyar római katolikus egyházmegújulásának nagy harcosa vezette be a köztudatba, ő a katolicizmus, a szocialitás (de nem szocializmus!) és a nemzeti gondolat hármasságát értette alatta.

 

 

 


A hungarizmus azonban Szálasi Ferenc nyugalmazott vezérkari őrnagy (1897. január 6., Kassa - 1946. március 12., Budapest) 1935-ös fellépését követően nyerte el jelenlegi értelmezését (melynek semmi köze Prohászka Ottokár elméletéhez). Szálasi hungarizmusa deklaráltan nacionalizmus és (kifejezetten és hangsúlyosan) szocializmus, a nemzetiszocialista korszellem magyar gyakorlata, ahogy Szálasi fogalmazott. Hungáriáért a nemzet, a nemzetért a szocializmus, a szocializmusért mindahányan.

 

 

 


A nemzet egysége a szocializmus munkaszerkezete - írja Szálasi Út és cél című alapvető munkájában. Szálasi Ferenc szerint a szocializmus nélküli nacionalizmus sovinizmussá, a vallástalan, nacionalizmus nélküli szocializmus materializmussá fajul. A hungarizmus erkölcsi alapjává teszi a kereszténységet, ami a szocializmust és a nacionalizmust, mint anyagi és szellemi alapot összeköti. Népi, egészen pontosan parasztállamot épít, amely hivatásrendi alapon áll, s a társadalmi rétegeket egyenlőknek tekinti. A hungarizmus olyan parasztállamot akar építeni, mely a nemzetfenntartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetvédő katona és a nemzet jövőjét biztosító nő és gyermek érdekkiegyenlítését hirdeti. A társadalom minden tagját a nemzetközösségnek akarja alárendelni.

 

 

 


A hungarizmus politikai nagyterekben, életterekben és vezetőnépekben gondolkodik. A hungarizmusban nincs faji mítosz, nem hirdeti a magyarság faji felsőbbrendűségét. Ugyanakkor állást foglal a magyarság délkelet-európai vezető szerepe mellett. A hungarizmus tulajdonképpen magyar birodalmi gondolat, azaz a Kárpát-medence honképes és talajgyökeres népcsaládjainak politikai nemzetté szervezését jelenti a magyarság vezető szerepe mellett. A hungarizmus deklaráltan nem antiszemita, hanem aszemita, azaz zsidómentességet hirdet, a zsidóságot ki akarja kapcsolni a magyar életből. Ennek eszközéül a kivándoroltatást teszi meg.

 

 

 


Alapjában véve a zsidóságot sem tekinti alsóbbrendűnek, csak nem talajgyökeres népnek, amiből az következik, hogy képtelen a Magyarsággal, és a többi talajgyökeres néppel való együttélésre. A hungarizmus a különböző nemzetiszocialista államok összehangolása céljából megalkotta a konnacionalizmus fogalmát és elméletét, amely egymást tiszteletben tartó, egymással világnézeti alapon együttműködő nemzetiszocializmusok közösségét jelenti.

 

 

 


(De, továbbfejlesztve, jelentheti nem csak a különböző nemzetiszocialista államok együttműködését, hanem a különböző nacionalizmusok egymást tiszteletben tartó együttműködését is.) A hungarizmus ezirányú külpolitikai elmélete lényeges előrelépés bármely más nacionalista és szocialista-szociális ideológiákhoz képest, amelyek nem fogalmaztak meg európai kitekintésű magatartást.

 

 

 


A kérdés tehát az, hogy mi a hátulütője a hungarizmusnak? Amit a hungarizmusban jól szemügyre kell vennünk az a birodalmi gondolat a birodalmiság eszméje, hiszen véleményem szerint talán ez a legpozitívabb eleme ennek az eszmerendszernek, azon kívül, hogy a keresztény erkölcsiség talaján áll, hogy birodalmi eszményben gondolkodik, mert a birodalomból mindig nagyság és erő sugárzik, tehát egyfajta önmeghaladást sugall. A hungarista birodalmi eszmény három pilléren nyugszik a nacionalizmuson, a szocializmuson, és a keresztény erkölcsiségen.

 

 

 


A nacionalizmus a szellemi alap a szocializmus az anyagi alap, és ami e kettőt összeköti az nem más, mint az erkölcsi alap, vagyis a kereszténység. A nacionalizmus szocializmus nélkül sovinizmussá, a szocializmus nacionalizmus nélkül materializmussá fajul. Mit jelent ez közelebbről?

 

 

 


Szálasi Ferenc leszögezte, hogy az egyénnek három alap megnyilvánulási formája létezik. Ezek a következőek:

 

 

 


- az ő egoizmusa, azaz az ember mindig és mindenkor saját boldogulását tartja szem előtt (ebben tehát determinálva vagyunk, hiszen nem tudunk boldogtalanságot akarni saját magunk számára)

 

 

 


- az ember társas lény, ösztönösen keresi tehát a közösséget, tehát ez is veleszületett tulajdonsága

 

 

 


- nem csupán anyagi mivoltunkban létezünk, de az ember alapvetően szellemi lény, így tehát akarva, akaratlanul is vágyódunk a transzcendens felé (Istenkeresés)

 

 

 


Mint tudjuk, a Hungarizmus e három megnyilvánulási formát a kereszténységben (erkölcsi alap - transzcendens utáni vágy), nacionalizmusban (szellemi alap - az egyén természetes önzése), és a szocializmusban (anyagi alap - közösségbe való integrálódás) hozza összhangba.

 

 

 


Mint ahogy az imént kifejtettük, az „én” a természetes egoizmus hordozója, a „mi” pedig a közösségé. E kettő tényező között a konfliktus mindaddig fenn fog állni, míg egészségesen összhangba nem hozzák őket. Ami összhangba hozza őket a hungarizmusban az a keresztény erkölcsiség, vagyis az erkölcsi alap.

 

 

 


Az egyén és közösség érdekeinek összhangba hozása, mint ideális állapot a nemzetközösség szintjén a különféle társadalmi rétegek, és a Kárpát-Medence talajgyökeres népeinek munkabékéjében valósul meg. Nemzetközi szinten pedig a konnacionalizmusban, vagyis a nemzetiszocializmusok egymás jogos érdekeit tiszteletben tartó együttműködésében.

 

 

 


Mivel pedig a hungarizmus a keresztény erkölcsiség talaján áll, azt is mondhatnánk, hogy heroizmus is van ebben a birodalmi eszményben, hiszen elutasítja a sovinizmust az Illyés Gyula által leírt elvek szerint, aki korábban már leírta, hogy soviniszta az, aki jogot sért, nacionalista pedig, aki jogot véd. A jogot ne sérts, és jogot védj heroizmusa az, ami összetartja, és birodalmivá teszi a hungarista birodalmi eszményt a különféle társadalmi rétegek, és a Kárpát-Medence talajgyökeres népeinek munkabékéjében, és a konnacionalizmusban. Tehát heroizmus van benne, csak ebben a heroizmusban nincs önmeghaladás, mint ahogy erről később írni fogok. Hiszen lehet heroizmus egy ideológiában úgy, hogy nincs benne önmeghaladás.

 

 

 


Tehát még egyszer: mi a hátulütője ennek az eszmerendszernek? Mi az, amiért nem tudott összefonódni például a katolicizmussal, amivel elengedhetetlen lett volna, hogy össze tudjon fonódni. Ennek megértéséhez szemügyre kell vennünk Európa egyetlen olyan szélsőjobboldali mozgalmát, amelyet a katolikus egyház is elfogadott. Ez pedig nem más, mint a spanyol falangizmus.

 

 

 


A falangizmus mozgalma, a Spanyol Falang (Falange Espanola) szindikalizmust hirdet, ez alatt a különböző társadalmi rétegeknek a hierarchia megtartásával való betagolását, érdekegyeztetését érti. „A nemzet egy teljes egység, melybe az összes egyén és osztály illeszkedik.” - vallotta José Antonio Primo de Rivera, a Falange Espanola alapítója. Szerinte a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, az államnak pedig az a kötelessége, hogy irányításával a nemzet betölthesse küldetését.

 

 

 

 

 


José Antonio Primo de Rivera A falangizmus szerint a pártok természetellenes, a nemzetet mesterségesen megosztó képződmények, így el kell tűnniük. (Ez a vélemény egybevág gróf Széchenyi István azon nézetével, hogy a pártoskodás tette tönkre Európát.) A falangizmus nagy hangsúlyt fektet a szociális békére, de nem a szó bolsevisztikus értelmében szocialista. A falangizmus fontos alapja a katolicizmus és a népi hagyomány. A Falange szerint az ember természetes közösségei család, lakóhely és foglalkozás alapján alakulnak ki. Szerves összetevője volt e világnézetnek a királyság intézményének feltételek nélküli védelmezése is. A falangizmus nem ismer fajelméletet, sem zsidókérdést. A falangizmus alapítója: José Antonio Primo de Rivera (1903. április 24., Madrid - 1936. november 20., Alicante). A falangizmus szimbóluma: a társadalom alapegységeit (egyén, család, lakóhely, foglalkozás, haza) jelképező öt nyílvessző egy, a földművelést és a munkát szimbolizáló járomban összefogva. A falangisták sötétbordó inget és fekete nadrágot viseltek. A mai falangista mozgalom több kisebb csoportból áll össze, a mozgalom elnevezése is ezt tükrözi: Falange Espanola - de las J.O.N.S. (Juntas Ofensivas Nacionalistas Sindicalistas), vagyis: Spanyol Falang - Offenzív Nemzeti Szindikalista Csoportok.

 

 

 


Amit azonnal észrevehetünk, hogy különbözik a spanyol falangizmusban a hungarizmus eszméjétől, az a szervesség. A népi hagyományokra épít, a természetes közösségekre, a földművelésnek, mint foglalkozási formának a védelmét hangsúlyozza, ami egyértelműen tradicionális foglalkozási forma, a régi rendhez kötődik. A királyság feltételnélküli védelmét hangsúlyozza, ami szintén a szerves vagy tradicionális társadalom védelmét jelenti, és szintén a régi rendhez kötődik. A szindikalizmus elvénél, vagyis a társadalom rétegeinek érdekösszehangolásának kimondásakor is hangsúlyozza a hierarchia megtartásának elvét, amely a földműves közösségek védelmének elvével együtt a feudális társadalmi rend védelmét sugallja.

 

 

 


Ezzel szemben a hungarizmus eszméje egy sok tekintetben egysíkú, mesterséges és lecsupaszított társadalomszemléletet mutat. Nacionalizmusban, szocializmusban, anyagi és szellemi alapban gondolkodik. A hungaristák sok esetben feudalizmusellenes kijelentéseket tesznek. Szálasi a királyságot tekintette ugyan a szükséges és megfelelő államformának, nem akarta az államforma megváltoztatását, de feltétel nélküli védelmét már nem hirdette.

Pezenhoffer Antal a magyar katolikus tradíció képviselője A Magyar Nemzet Történelme című művében többek között azért foglalt állást a nyilasság ellen, mert Habsburg ellenesek voltak. Szálasi írásaiban sokszor megjelenik az új fogalma, mint például: új társadalmi, új népi, új gazdasági rendszer. Minden egyént a közösség alá akar rendelni, ami mégis csak egyfajta rabságot jelent, akárcsak a komunizmus kollektivizmusa, annak ellenére, hogy ők közösség és egyén érdekiegyenlítését hirdetik, ami elméletileg szabadságot ad az egyénnek. Tehát az első, amiben különbséget fedezhetünk fel a két irányzat között az a szervesség, és a régi, tradicionális társadalom védelme.

 

 

 


A második pedig, amit rögtön észrevehetünk, mint különbséget az nem más, mint az önmeghaladás, és az önmeghaladás hiánya a két irányzatban. Míg a hungarizmusban szinte minden elv tisztán a közösséget, a közösség jólétét szolgálja. Még a kereszténység is csak, mint eszköz szerepel a közösség szolgálatában, vagyis erkölcsi alap, amely arra hivatott, hogy egyén és közösség érdekeit összehangolja, addig a falangizmusban a közösség, vagyis a nemzet felemelése csak eszköz arra, hogy a nemzet betölthesse magasabbrendű küldetését. Mert a falangizmus eszméje szerint a nemzet nem más, mint küldetés egység az egyetemesen belül, és a nemzetnek szent feladata, hogy küldetését betöltse.

 

 

 


Vagyis nem a közösség a fontos, hanem annak magasabbrendű küldetése. Ez pedig nagyon is tradicionális, és keresztényi gondolat, és igazából csak ez biztosíthatja egyén és közösség igazi szabadságát. Ugyanis sem egyén, sem közösség nem élhet csak saját magáért, mert aki csak magáért él az nem szabad, az a szabad, aki valami magasabbrendűért él, mert csak ennek segítségével tudja az ember szent küldetése által önmagát meghaladni, és az ég felé törni. Ezáltal lesz egy nemzetnek, vagy egy egyénnek igazi tartása is. Ez az elv köszön vissza a falangizmus esetében a királyság feltétel nélküli védelmének elvében is. Itt is valamiféle magasabbrendűért való harc és önfeláldozás elve jelenik meg. Igazi szabadság csak az önmeghaladásban van. Meg kell tagadnunk, és meg kell haladnunk önmagunkat, csak így nyerhetünk igazi tartást, és szabadságot.

 

 

 


Tehát véleményem szerint ez a három szükséges ahhoz, hogy egy szélsőjobboldali ideológia tradicionális és keresztény, pontosabban katolikus legyen. A szervesség, a régi rendhez való kötődés, és az önmeghaladás. Ez a három a hungarizmusban nem, vagy csak hiányosan volt meg. A feladat tehát a spanyol falangizmus adaptálása a magyar viszonyok közé. Vagyis egy olyan szélsőjobboldali ideológia lefektetése, amely egyrészt sajátosan magyar, másrészt van benne szervesség, a régi rendhez való kötődés, és önmeghaladás. Ezt én már megtettem Szekfű Gyula történeti népfaj elmélete, és a spanyol falangizmus eszméje című írásomban. /cikkek/cikkek/szekfu-gyula-__8222_torteneti-nepfaj__8221_-elmelete-es-a-spanyol-falangizmus-eszmeje

 

 

 


A magyar falangizmus esetében a szervességet, és a régi rendhez való kötődést Szegfű Gyula történeti népfaj elmélete kell, hogy adja. A keresztény történelemtudat, és a keresztény kultúra. A kultúrnemzet elve. Nem véletlen, hogy a legtöbb magyar nemzeti gondolkodó a történelemtudatot, és a kultúrát jelölte meg a nemzet felemelésének legfőbb eszközéül. Mint például Klebensberg Kunó a kultúrfölény elméletben. Az önmeghaladást pedig esetünkben is az kell, hogy jelentse, hogy magasabbrendű szellemi célt kell adnunk a magyarságnak. A történelemtudatnak, a magyar keresztény történetiségnek, és a keresztény kultúrának, amelyeknek a középkorhoz kell kötődnie, a Magyarság saját szellemi küldetésének megtalálása felé kell vinnie a Magyarságot. Továbbá természetesen keresztény, katolikus gyökereinek újbóli megtalálása felé. A magyar keresztény történetiségnek kell lennie annak az eszmeiségnek, amiből kinő az a szellemiség, amely által a magyarság meghaladhatja önmagát.

 

 

 


Beszélnünk kell néhány szót a hungarista mozgalom jelképéről a nyilaskeresztről is. A nyilaskereszt a nyilasok szerint Szent László hadijelképe volt. Ezt egyesek vitatják, de az Anjou Legendárium egyik lapja erre utal. Nos, mit tudunk Szent Lászlóról, és koráról? Szent László a középkori keresztény Magyarország lovagkirálya volt. Személyében ötvöződött a harcos nomád férfieszmény, és az európai keresztény lovagideál. Korában Magyarország erős keresztény állam volt, és volt szellemi küldetése, hiszen védte a keresztény Európát a keleti nomád népek betörésétől, ahogy Szent László is háborút folytatott a Kunokkal szemben.

 

 

 


Ha tehát a nyilaskereszt valóban Szent László hadijelképe volt, akkor annak igazi jelentése nem más, mint a magyar katolikus-keresztény lovageszmény továbbélése: (szervesség és régi rendhez való kötődés), továbbá a Magyarság szellemi küldetésének újbóli megtalálása: (önmeghaladás). Az igazi Szent László-i örökséggel tehát csak a magyar falangizmus eszméje van valódi kontinuitásban. Ezért javaslom a nyilaskeresztnek az Anjou Legendáriumban látható formájának, vagyis az igazi Szent Lászlói formájának a legalizálását, amely piros volt, és a függőleges szára hosszabb volt, ellentétben a hungarista mozgalom nyilaskeresztjével, amely zöld vagy fekete színű, illetve egyenlő hosszúak a szárai.

 

 

 


A hungarizmusnak a konnacionalizmussal kapcsolatos állásfoglalását bizonyos mértékben értékesnek tartom, hiszen a magyar falangizmusnak is ki kell dolgoznia egy nemzeteken, pontosabban Európán átívelő külpolitikai elméletet, mert szerintem Európa többi országában is csak a falangizmus lehet az az eszköz, amely rekatolizálhatja, és újratradicionalizálhatja egész Európát. Tehát a falangizmust el kell terjeszteni Európa minden országában az adott ország, vagy nemzet belső sajátosságaihoz, történelmi hagyományaihoz szabva.

 

 

 


Végezetül szeretnék néhány szót szólni a magyar falangizmus eszméjének a magyarországi monarchisták eszmerendszerével való kapcsolatáról. A magyarországi monarchisták Habsburg legitimistáknak vallják magukat, tehát a Habsburg ház elvitathatatlan jogát hangsúlyozzák a magyar trónhoz. A magyar falangizmus, mint katolikus eszmerendszer elismeri a Habsburg ház legitimitását, és elvitathatatlan jogát a magyar trónhoz, bár szeretném azt is megemlíteni, hogy a Habsburg restauráció jelenleg nem megoldható, és leginkább azért nem, mert maguk a királyi család tagjai sem akarnak királyok lenni, Habsburg Ottó maga utasította vissza a magyar királyi trónt, amikor a magyar legitimisták erre felkérték. A magyar köztársaságot, amint államformát elismerik. Ha viszont a Habsburg háznak lesz olyan tagja, aki a királyság intézményéhez kellő, formában áll hozzá, és kellő mértékű erkölcsiséget tanúsít, akkor nem állok a Habsburg restauráció útjába, sőt minden erőmmel támogatni fogom.

 

 

 


Azonban azt is ki szeretném fejteni, hogy a magyar falangizmus a Monarchistákkal ellentétben elsősorban alulról akar építkezni, elsődlegesen a társadalmat akarja felemelni, és újratradiconalizálni, pontosabban a szellemi alapokat a társadalomban lerakni, főként kulturális, és felvilágosító tevékenység útján, mert e nélkül szerintem a királyság visszaállítására sincs valós remény. A Monarchistáknál inkább azt látom, hogy ők felülről építkeznek a Habsburg-ház történelmi nagyságát, és a királyságnak, mint államformának a fontosságát hangsúlyozzák, és a király mielőbbi visszatérését próbálják előkészíteni. Tehát a magyar falangizmus elismeri a Habsburg-ház elvitathatatlan jogát a magyar trónhoz, de a monarchistákkal ellentétben a magyar társadalom újratradicionalizálását alulról építkezve akarja végrehajtani.

 

 

 


Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a Monarchisták tevékenysége felesleges, hogy arra nincs szükség. Arra is szükség van. Már csak azért is, mert a király iránti hűség, odaadás egyfajta önmeghaladást jelent, hiszen valami magasabbrendűért harcolnak. Viszont szükség van egy olyan mozgalomra is, amely a magyar keresztény történetiség, és a magyar középkori keresztény kultúra terjesztésével a magyarságot visszavezeti középkori keresztény gyökereihez, és elvezeti újkori szellemi küldetéséhez, hogy meg tudja haladni önmagát, mert mint azt már sokszor leírtam a Magyarság legfőbb problémája jelenleg az, hogy a magyar heroizmusban nincs önmeghaladás.

 

Még annyit, hogy én sem vagyok biztos benne, hogy ez a valódi megoldás Magyarország, és Európa problémáira, de talán lehet, hogy mégis csak ez az igazi megoldás.

 

Felhasznált Irodalom:

 

http://hu.metapedia.org/wiki/Falangizmus

http://hu.metapedia.org/wiki/Jos%C3%A9_Antonio_Primo_de_Rivera

http://blog.as.hu/contra/2007/03/19/192

http://paxhungarica.org/?q=node/47

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

http://kitartas.mozgalom.org/

(Furor, 2010.06.24 15:28)

Teljesen blőd az, hogy a cikk írója kritizálja egyfelől a Hungarista mozgalom teljesen jogos feudalizmus ellenességét, majd a Hungarista egyénnek a társadalom alá való rendelését a kommunizmus kollektivizmusához hasonlítja! Milyen jogon? A feudalizmus bűnös rendszer egyfajta középkori bolsevizmus-rabszolgaság, csakis azért élték túl Európa és a Távol-Kelet népei mert nem ipari hanem mezőgazdasági munkán alapul, de a munka bizonyos része ugyanúgy az elnyomónak jut, anyagi gyarapodást nem tesz lehetővé ahogyan egy nemzet felemelkedéséhez szükséges magántulajdoni rendszer létezését sem segíti elő.

A Habsburg restauráció és a monarchia gondolata pedig számomra, nemzetiszocialistaként teljesen felháborító gondolat, amely nem szolgálja népeink érdekeit. Ez a zsidó uzsorások és svájci rablólovagok kereszteződéséből álló dinasztia elég szenvedést okozott már Közép Európa népeinek. Semmilyen transzcendens, isteni akaratot nem szolgálna az, hogy ők alkossanak újra egy abszolutista uralkodócsaládot.

Amennyire ismerem a mai és a hőskori Hungarista Mozgalmat, elmondhatom, hogy minden kulcskérdésben igen világos, tiszta és követhető nézőpontot hangoztattak, és nem voltak kizárólagosan katolikus beállítódásúak. Sajnálatos, hogy a mai Hungarista Mozgalmon belül -amellett, hogy megőrizték Szálai éleslátását- túlsúlyra jutottak az elvakult katolikusok, ahogyan az ultrajobboldalban is.

katolizáció

(Assur, 2009.09.12 05:32)

Hmmm..."rekatolizálni Európát"...hát...nem tudom...én például jól érzem magam reformátusként...meg gondolom rajtam kívül vannak még páran így...miért is kellene katolizálni?

9323

(malan, 2009.05.03 23:03)

A hozzáálásukat én se ismerem,de neten láttam,hogy az utóbbi években használják.Gyanítom,csak simán tetszik nekik,és máshol nincs ugye betiltva,mint a horogkarcsi.Két Vigrid-tag(ns-pagan odinista egyház,de néha bevándorlóvadászattal is foglalkoznak)is felrakott egy fotót magáról,ahogy nyilaskeresztet visel,ami elég ellentmondásos,nem sok fogalmuk lehet a jelentéséről.Csak gyaníthatom,hogy leginkább az S.S. hadosztályok jelvényei nézése közben a Hunyadihoz érve bukkannak rá néha külföldiek,akik annyit tudnak,hogy régi magyar jelvény,és mivel szép is,felhasználják.Szerintem ezzel nincs gond,amíg tudják,hogy ez egy magyar eredetű dolog.Vicces lenne,ha román vagy szerb nacionalisták lenyúlnák,jól beégnének.Bár ők azért csak megtanulták,hogy kb. mit jelent...

köszi

(Lengyel Ferenc, 2009.05.01 19:23)

Köszönöm a hozzászólást, örülök, hogy tetszett a cikk. Annak pedig mégjobban örülök, hogy megtudtam, hogy a Hungarista mozgalom nem volt alapjáraton Habsburg ellenes. A külföldi radikális jobboldali mozgalmak hozzáálását a nyilaskereszt jelképéhez sajnos nem ismerem, de örülnék neki, ha Szent László hadijelvényére más nemzetek is felnéznének.

budapest

(malan, 2009.05.01 14:43)

Érdekes írás,annyit hozzáfűznék,hogy a Hungarista Mozgalom a maga idejében nem volt alapjáraton Habsburg-ellenes.Ezt a kérdést nyitva hagyták,főleg mert az aktuálpolitikai helyzet időről-időre változott-gondolok főleg az Albrecht főherceggel való tárgyalásokra,vagy a nádori címmel kapcsolatos tervekre.Nem is volt egyetértés e kérdésben,Csonka Emil pl. kimondottan Habsburg-hű volt.Amúgy köszi az írást,nagyon örültem neki,mert a falangizmus külön kedvencem a "műfajban".Elvileg itt is lehetne,ahogy több más országban átvették a spanyol példát,nem egy helyen kormányon is voltak,pl. Libanon,Nicaragua.De a venezuelai falangista mozgalom is szimpatikus,főleg,mivel jelvényük a nyilaskereszt,csak vörös színben.Ez a nyilaskereszt-mánia amúgy is mintha terjedne külföldi radikális jobboldali körökben,nem?