Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Miép és a Jobbik összehasonlítása

2010.02.10

A Miép és a Jobbik összehasonlításánál egy érdekes probléma merül fel, mégpedig az, hogy miképp lehet az, hogy Magyarországon az úgynevezett radikális jobboldal két részre van osztva. Mivel manapság Csurka István a Miép elnöke erőteljes kritikákat fogalmaz a másik radikális jobboldali mozgalommal, a Jobbikkal szemben, és ez mondhatjuk, hogy egyedi az Európai országok körében, hogy egy országban kétfajta radikális jobboldali mozgalom van.

Mivel kétfajta radikális jobboldali mozgalom van ma Magyarországon, hiszen látható egyrészt a Miép, amely mára már csak nagyon elkülönülten, és elszigetelten létezik. Továbbá látható a Jobbik, és vele párhuzamosan több parlamenten kívüli politikai szervezet, mint például: Lelkiismeret88, meg nem tudom, hogy micsoda, de ezek tulajdonképpen elveikben is, és külső formáikban is a Jobbikhoz hasonulnak, még ha néha súrlódások is vannak az egyes szervezetek között.

Továbbá a magyar politikai paletta jobbszélén léteznek még a magyar nemzetiszocialisták, vagyis a hungaristák, ezt nevezik radikális jobboldal helyett szélsőjobboldalnak, ez egy külön kategória, ezzel most nem foglalkozom. Létezik továbbá az úgynevezett ultrajobboldal, monarchisták, meg a László András féle csoportosulás, ez is egy külön kategória, most ezzel sem foglalkozom.

A kérdés megválaszolásához először is véleményem szerint azt kell megvizsgálnunk, hogy tulajdonképpen mi is a különbség a két politikai szervezet között, vagyis a Miép és a Jobbik között. Ehhez pedig először azt kell megnéznünk, hogy mi a különbség a magyar és általában a nyugat-európai protestantizmus között, hiszen végeredményben a legtöbb Európai országban, vagy legalábbis a protestáns országokban, a protestantizmus alapjain bontakoztak ki az egyes nemzetek nacionalizmusai. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol ma is látható, hogy mind a Miép, mind pedig a Jobbik rendezvényein református lelkészek szónokolnak.

Azt kell meglátnunk, hogy a különbség főként abban áll, hogy a protestantizmus ugyan minden protestáns országban táptalaja volt a népek nacionalizmusának, de csak Magyarországon ágyazódott be a nemzeti tradíciókba. Magyarország volt az egyetlen, ahol a protestantizmus támogatta a feudális társadalmi rendet és a királyságot, igaz hogy az újkorban nemzeti királyságot akartak a Habsburgok ellenében, mivel a Habsburgok a katolicizmus pártolói voltak.

A többi protestáns országban, mint például Németországban a protestantizmus mindig is feudalizmus, és királyságellenes volt, és főképp az ipari és kereskedelmi burzsoázia vallása volt, míg Magyarországon földműves vallás volt. Most pedig térjünk vissza, az előző kérdésünkhöz, vagyis hogy mi a különbség a Miép és a Jobbik között? Itt érdemes szemügyre venni egyrészt a két párt politikai programját, másrészt pedig a két párt külső formáját is.

Én úgy mondanám, hogy a Csurka vezette Miépre inkább egyfajta erdélyi puritán földműves szellemiség a jellemző, tehát a nemzeti tradíciókba ágyazott puritanizmus. Ez tetten érhető a programjukban is. Fenntartható fejlődés, amely a felesleges fogyasztás visszafogását, tehát puritán aszkézist jelent, családi gazdaságok stb. Tetten érhető abban is, hogy náluk a jobbikhoz képest felülreprezentáltabb az értelmiségi rétegek jelenléte.

Továbbá abban is, hogy kevésbé jellemzőek rájuk a hangos, figyelemfelkeltő utcai rendezvények és a Miép külsőségein is megfigyelhető. Ha Csurka kerülne hatalomra, akkor talán a Mikszáth és Jókai regényeiből ismert XIX. századi puritán magyar földműves világ elevenedne fel, ahol takaros, tiszta parasztházakban, hófehér ágyneművel takart ágy, és hófehér abrosszal borított asztal körül hófehér szoknyás takaros menyecske sertepertél.

Megjegyzem, én nem vagyok híve a puritanizmusnak, károsnak tartom a Magyarságra, és általában minden népre nézve, annak ellenére is, hogy manapság már talán erkölcsileg magasabbrendűnek tűnhet a magyar politikai élet sok más megnyilvánulása mellett. A Jobbikra pedig inkább egyfajta nemzeti tradíciókba ágyazott fogyasztói szellemiség. A családi gazdaságok támogatásának gondolata az ő programjukban is jelen van, de ugyanígy jelen van az infókommunikációs ágazat fejlesztése is, a távol-keleti országokkal való kapcsolatok fejlesztése is, amelyek manapság nagyon is az amerikai liberális kapitalista szellemiséghez idomultak.

De emellett sokat mondó ebben a kérdésben, például Vona Gábornak az a mondata is, hogy a Tesco bevásárlóközpont helyett Turul bevásárlóközpont lesz Magyarországon, ami egyértelműen a nemzeti tradíciókba ágyazott fogyasztói társadalomra utal. Akár még az is idevehető, hogy Vona maga is üzletkötőként dolgozik egy biztonságtechnikai részvénytársaságnál, ami hát a fogyasztói szellemiséghez közelálló foglalkozás. Ez persze vitatható, de ha a Jobbik szellemiségének semmi köze nem lenne a fogyasztói szellemiséghez, akkor a kapitalizmust hasznos társadalmi berendezkedésnek tartó, és mlm rajongó Sodi blogger nem rakná fel nap, mint nap a blogjára a rendezvényeikről készült videókat.

Ha a jobbik kerülne hatalomra, akkor talán egyfajta nemzeti színbe öltöztetett kádár rendszer köszöntene ránk, ahol a szocialista ABC üzletek helyet Magosz boltokban, a Skála bevásárlóközpont helyett Turul bevásárlóközpontban vásárolhatnánk. A munkásőrség helyett Magyar Gárda felügyelné a rendet, a televízióban ismét készülnének a Tenkes Kapitányához hasonló magyar történelmi témájú sorozatok, mint a szocializmusban is, csak most hangsúlyozottan a magyar nemzettudat növelése céljából stb.

Itt a kádár rendszerrel való hasonlóságot nem arra értem, hogy ez a rendszer is szocialista lenne, inkább arra, hogy a kádári fogyasztói kultúra külső formái köszönnének benne vissza, csak éppen nemzeti jelleget öltve. Itt a fogyasztói szellemiség alapját az ősmagyar újpogányság, és a Hamvas Béla-i szellemiség egyfajta ötvözete képezi, amelyekre a Jobbik rendszeresen hivatkozik is.

Hamvas Béla filozófiájának a Kádári fogyasztói kultúrával való kapcsolatáról egyébként már írtam „A görög kultúra és a kommunista fogyasztói társadalom” http://antignosztikus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=68984 című cikkemben. Véleményem szerint tehát ez a fő ellentét a két mozgalom között, ami egyébként, ha áttételesen is, de Csurka István Jobbik ellenes cikkeiből is kiviláglik.

A következő kérdés, hogy a Jobbiknak és a Miépnek az előbb vázolt eltérő szellemisége között van e összefüggés, vagy átmenet, tehát hogy a kettő következik e a másikból, még ha manapság Csurka István egyértelműen elhatárolódik is a Jobbiktól? Ez azért is érdekes kérdés, mert magában a Jobbikban is sok volt Miépes van. Max Weber óta tudjuk, hogy a puritanizmus kapitalizmushoz vezet, azt pedig a huszadik században figyelhettük meg, hogy a kapitalizmus fogyasztói társadalomhoz vezet.

Tehát a puritanizmus végeredményben fogyasztói társadalomhoz vezet. Mivel pedig a Jobbik megalakulása sok tekintetben a Miéphez köthető feltételezhetjük, hogy itt két évtized alatt végbement az a fejlődés a politikai kultúra síkján két politikai mozgalom fejlődéstörténetében, ami nyugaton évszázadok alatt a társadalmi fejlődés síkján. Ahogy nyugaton a protestáns puritanizmus fogyasztói társadalommá fejlődött, úgy a Miép nemzeti tradíciókba ágyazott puritanizmusa a Jobbikban nemzeti tradíciókba ágyazott fogyasztói szellemiséggé fejlődött. Ez pedig tényleg egyedi, tehát hungarikum.

Tehát a Miép és a Jobbik szellemisége tulajdonképpen egymásból következik annak ellenére, hogy Csurka István manapság elhatárolódik a Jobbiktól. Németországban nyilván nem mehetett végbe ez a fejlődés, és nem alakulhatott ki két radikális jobboldali mozgalom, mert ott a protestantizmus nem ágyazódik bele a nemzeti tradíciókba, és ott a radikális jobboldal maga is inkább a szélsőjobboldalhoz, vagyis a nemzetiszocializmushoz kötődik, amitől a magyar radikális jobboldal egyértelműen elhatárolódik. Tehát a magyar radikális jobboldal megduplázódása a magyar társadalom fejlődésének sajátosságaival hozható összefüggésbe.

A Miép elszigetelődésének legfőbb oka valószínűleg az, hogy szellemisége nem felelt meg a modern kornak, a XIX. századi magyar földműves puritanizmus ma már nem követhető, másrészt mert a puritanizmus önmegtagadást kíván, és ezért a Miép értelemszerűen nem lehetett népszerű.

Felhasznált Irodalom:

http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3049:a-jobbik-kinai-piacot-csinalna-az-orszagbol&catid=38:publicisztika&Itemid=60

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vona_G%C3%A1bor

http://www.vg.hu/kozelet/politika/nem-tesco-lesz-hanem-turul-fotok-293611

http://blog.jobbstart.hu/?p=445

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.