Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpádházi Szent Erzsébet és Assisi Szent Ferenc (A magyar és a nyugati szent ideál)

2009.01.22

A magyarság és nacionalizmus című cikkemben leírtam, hogy a magyarság gyengeségének oka az, hogy a magyar heroizmusban nincs önmeghaladás. Nem volt a középkorban sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a középkori magyar kereszténységben ne lett volna transzcendencia. Sőt, sok szempontból magasabbrendű transzcendencia volt benne, mint a nyugati kereszténységben. Bizonyos szempontból, azonban azt kell mondjam, hogy alacsonyabbrendű.

 

 

 

Hogy miben volt magasabbrendű, és miben volt alacsonyabbrendű a középkori magyar kereszténység transzcendenciája, azt Árpádházi Szent Erzsébet és Assisi Szent Ferenc: a magyar és a nyugati szent ideál összehasonlítása révén szeretném bemutatni.

 

 

 

Assisi Szent Ferenc

 

 

 

„Eredeti neve Giovanni di Bernardone volt, de leginkább Francesco (mivel édesanyja francia volt) néven ismerték. 1181-ben vagy 1182-ben született. Édesapja, Pietro, gazdag ruhakereskedő volt.

 

 

 

Lázadva apja üzlete és vagyona ellen, Ferenc ifjúsága nagy részét tanulmányokkal töltötte; több nyelven folyékonyan beszélt, köztük latinul is. Szívesen mulatozott ifjú nemes barátai társaságában.

 

 

 

1201-ben hadba vonult Perugia ellen. Collestradanál foglyul esett, és egy évet fogságban töltött.

 

 

 

1203-ban, Assisibe való visszatérése után, újrakezdte gondtalan életmódját. 1204-ben azonban egy súlyos betegség lelki válságba döntötte. 1205-ben elindult Apuliába, hogy beálljon Gualtiero di Brienne seregébe, de útban Spoleto felé egy különös látomás hatására visszatért Assisibe. Ettől az időtől fogva kerülte a barátaival való világias időtöltéseket, és sokat imádkozott magányos helyeken. Ezen kívül elkezdte gondozni az Assisi mellett lakozó leprásokat.

 

 

 

Egy római zarándoklat után misztikus élménye volt San Damiano templomában, Assisi mellett. A megfeszített Krisztus képmása életre kelt és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc ezt úgy értelmezte, hogy ez arra a rossz állapotban levő templomra vonatkozik, ahol éppen imádkozott, ezért eladta a lovát és egynémely ruhaneműt az apja készletéből, majd az árát a templom papjának adományozta.

 

 

 

 

 

Lemondás a világi javakról, Giottónak tulajdonított képPietro nagyon felháborodott és megpróbálta fiát észhez téríteni, először fenyegetésekkel, majd testi fenyítéssel. A végső vita után, amelyet a püspök jelenlétében folytattak, Ferenc szakított az apjával, lemondott az örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként élt Assisi környékén.

 

 

 

Visszatérve a városba, ahol ezúttal két évet töltött, több romos templomot rendbehozott, ezek között a Santa Maria degli Angeli kápolnát, azaz a Porciunkulát.”

 

 

 

Azt mondják róla, hogy amikor leprásokat ápolt küzdenie kellett a rothadó testek iránt érzett undora ellen.

 

 

 

Árpádházi Szent Erzsébet

 

 

 

„1207-ben született, a legnagyobb valószínűleg szerint Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)

 

 

 

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja, ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

 

 

 

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

 

 

 

1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

 

 

 

II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.

 

 

 

Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

 

 

 

Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

 

 

 

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.

 

 

 

Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

 

 

 

 

 

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.”

 

 

 

Azt mondják róla, hogy ő nem undorodott a leprásoktól, hanem csókolgatta sebeiket.

 

 

 

Assisi Szent Ferenc személyében egy életét bűnösként kezdő, lázadó önmagával is harcoló szentet ismerünk meg. Hiszen életét mulatozó, kicsapongó életű fiatalként kezdte, aztán fellázad saját élete, és szülei gazdagsága ellen. Életében sok olyan motívum van, amikor a világ kísértései, és saját bűnei ellen kell harcolnia, például akkor is, amikor a leprások iránti undorát kell legyőznie.

Tehát itt egy harcos módon önmegtagadó, saját és a világ bűnei ellen küzdő, és ebből következően önmeghaladó szentet ismerünk meg. Az ő élete megfelel a bibliai receptnek. Elhagyni a bűneimet, és a mindent, ami régi bűnös életemhez köt, újjászületni a régi bűnös életből, és ezzel meghaladni önmagam.

 

 

 

Ezzel szemben Árpádházi Szent Erzsébet, mintha szentnek született volna. Korán elkezd böjtölni, vezekelni, mintha erre született volna. A leprásoktól egyáltalán nem undorodik, inkább csókolgatja sebeiket. Az őbelőle áradó mérhetetlen tisztaság miatt egy német szerző, aki egyébként nem szimpatizált a Magyarokkal azt írja róla, hogy ő az egyetlen akinél felmerülhet a gondolat, hogy tisztaságát Szűz Máriához hasonlítsák. Nem ő hagyja el családját, inkább családja tagadja ki mérhetetlen tisztasága miatt.

 

 

 

Árpádházi Szent Erzsébet szentsége magasabbrendű abban az értelemben, hogy olyan mérhetetlen tisztaság, szeplőtelenség, és ebből következően transzcendencia árad belőle, amely nyugaton a középkorban sem volt, és most sem megtalálható. Ez tény. Alacsonyabbrendű viszont abban, hogy nincs benne az a harciasság saját magunk és a világ bűnei ellen, ami Assisi Szent Ferenc életében meg volt, tehát bizonyos értelemben konvencionális, és ebből következően nincs benne önmeghaladás.

 

 

 

Pedig Jézus, amikor arról beszél, hogy aki nem gyűlöli szüleit, testvéreit, és saját magát is, az nem lehet az én tanítványom, akkor épp a társadalmi konvenciók meghaladásáról beszél. Erről írtam a Kereszténység – Nietzsche – Buddhizmus – Fogyasztói Társadalom című írásomban. Árpádházi Szent Erzsébet személye ezek szerint olyan mértékben volt keresztényi, olyan mértékben volt szent, hogy szinte már keresztényellenes volt, hiszen egy ilyenfajta szent életben nincs heroikus önmeghaladás.

Jézus újjászületésről beszél a bibliában. Erzsébetnek viszont újjászületnie sem kellet bibliai értelemben a bűnökből, mert szinte egész életében bűntelen volt. Családját, vagyis a régi bűnös élet elemét sem ő hagyta ott, mint Szent Ferenc, hanem a család, vagyis a bűn vetette ki őt magából. Saját szenvedélyei ellen sem küzdött, mert nem undorodott a leprástól, hanem csókolgatta sebeit. Tehát a középkori magyar kereszténységben anélkül volt transzcendencia, hogy lett volna benne önmeghaladás, és mint azt már leírtam a Magyarság éppen ezért van ilyen gyenge állapotban.

 

 

 

Abból, hogy az Árpád-ház adta a legtöbb szentet a világnak, és olyan szenteket, mint Erzsébet, arra következtethetnénk, hogy ma Magyarországnak kellene a legkeresztényibb országnak lennie a világon. De ez nem így van. Talán éppen Magyarország a legkeresztényietlenebb ország ma a világon. Ez talán annak is betudható, hogy ez a fajta transzcendencia, ami ilyen tiszta, és nincs benne önmeghaladás, nagyon törékeny.

 

Érdekes, hogy sokan a magyar nép szellemiségét éppen emiatt az Árpádházi Szent Erzsébethez köthető hihetetlen tisztaság miatt szokják a legtávolibbnak tartani a zsidó mentalitástól. Bizonyos értelemben ez valóban távoli attól a fajta mentalitástól, abban az értelemben viszont közeli, hogy nincs benne önmeghaladás. Tehát még különbözőségében is hasonló.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.