Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Európai Únió Strukturális Politikája (záródolgozat)

2010.02.07

Dolgozatomban az EU tagországok strukturális politikáiból leszűrhető tapasztalatokat szeretném összefoglalni. Az EU tagországaiban ahol az adott ország egésze is fejletlen, ott ellentmondások és feszültségek jöhetnek létre az elmaradott régiók felzárkóztatása és a nemzetgazdaság versenyképességének növelése között. Ezt mutatja Portugália példája is. Ezért a strukturális politika egyik legfőbb feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt, a két cél, az ország gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő régióinak felzárkóztatása, és a nemzetgazdaság versenyképességének növelése között.

Ha strukturális alapok által nyújtott támogatások felhasználásából eredő tapasztalatokat vizsgáljuk, a portugál példából azt olvashatjuk ki, hogy a támogatások pénzbeli értéke nem mindig van arányban azzal a gazdasági teljesítménnyel, amit a támogatásban részesülő régió a későbbiekben produkált. Van több olyan régió ebben a térségben, amely nagyobb összegű támogatás ellenére kisebb mértékű gazdasági növekedést produkált, más régiók viszont a kisebb összegű támogatás ellenére nagyobb mértékű gazdasági növekedést produkáltak.

Ez arra utal, hogy a strukturális alapok által nyújtott pénzbeli támogatások felhasználása esetében elengedhetetlen az előre kidolgozott gazdaságpolitika, a fenntartható növekedést, a versenyképességet és a termelékenységet szolgáló stratégia.* A strukturális alapok felhasználásának a volt NDK területén végbement történéseiből, nyerhető tapasztalatok alapján, azt mondhatjuk, hogy a gazdaságpolitika, a területi stratégia kidolgozásakor nagyon fontosak a támogatási prioritások és az alájuk tartozó célok megfogalmazása, és a prioritások súlyainak szükség szerinti módosítása bizonyos időszakokban, amikor ezt kívánják a körülmények.

Továbbá fontos a prioritások súlyozásában az egyes régiók speciális szükségleteinek figyelembevétele.** A prioritások kijelölésénél két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt az adott régió sajátosságainak leginkább megfelelő dinamikus szektorokat kell számba venni.*** Másrészt pedig figyelembe kell venni azokat az ágazatokat, amelyek egy adott régióban vannak, de hatásukat más régiókban, vagy akár az adott ország egész területén is kifejthetik. Ilyen például egy erdészeti kutatóintézet, amely egy adott régióban van, de munkájának hasznát más régiókban élő fogyasztók is élvezhetik.****

Ezekre az ágazatokra mindenképpen oda kell figyelni, és véleményem szerint az operatív programok tervezésénél össze kell hangolni az egyes régiók sajátosságaiból eredő prioritásokat a régiókon átívelő hasznossággal rendelkező prioritásokkal. Ha egy ország a regionális politikáját a decentralizáció formájában gondolja is el, ebben a kérdésben régiókat átfogó együttműködésre van szükség. Az NDK példája a decentralizáció irányába mutat a szervezeti keretek kidolgozásának területén.*****  A decentralizációra jó példával szolgál Írország, amely a strukturális alapok felhasználásában az NDK-hoz hasonlóan szintén jól teljesít, és ahol a régióknak önálló operatív programjaik vannak, és a menedzsment a régiók szintjére van decentralizálva.******

Jegyzetek

*Czuriga Eszter: A portugál régiók konvergenciája az Európai Unió strukturális támogatásainak tükrében, Európai tükör, 2009. (14. évf.) 4. sz. 99-112. old. http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/8356E02A-746A-43C8-A12F-142E7FCC0220/0/EUtukor2009aprilis.pdf

**Szemlér Tamás: Az EU strukturális alapjainak felhasználásából adódó tapasztalatok elemzése az egykori NDK példáján, Külgazdaság, 2004. (48. évf.) 6. sz. 22-40. old.

***Szerzők: Pupek Emese Területi és városi dimenzió a strukturális alapok felhasználásában (2007-201) Területi statisztika, 2008. (11. (48.). évf.) 1. sz. 3. old. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2008/terstat0801.pdf

****Farkas Beáta: A tagállamok politikáinak hatása az EU strukturális politikáira Farkas B. – Lengyel I. (szerk) 2000: Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 25-32. o. http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/pdf/2000/Farkas.pdf

*****Szemlér Tamás: Az EU strukturális alapjainak felhasználásából adódó tapasztalatok elemzése az egykori NDK példáján, Külgazdaság, 2004. (48. évf.) 6. sz. 22-40. old.

******Molnár Beáta: A strukturális alapok menedzsmentje Írországban, Területi statisztika, 2006. (9. (46.) évf.) 3. sz. 295. old. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2006/03/tartalom.pdf

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.