Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Organikus Építészet Avagy a Magyar Minőségszocializmus Uralkodó Irányzata

2009.03.22

„Organikus építészet (magyarul szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület "természetesen" nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, "szerves" egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei.”

Az organikus építészet, mint stílus sokat merített Rudolf Steiner antropozófiájából, tehát gnosztikus eredetű. Az organikus építészet napjainkban nagyban összefonódott a magyar nemzettudattal. Olyan nemzeti gondolkodású magyar építészet váltak a stílus képviselőivé, mint Makovecz Imre, vagy Csete György. Halottam olyan nézetekről is, amelyek új keresztény építészetnek nevezik, amely egyszerre keresztény és modern, mint ahogy a reneszánsz után a barokk is az volt.

Elsőként vizsgáljuk meg a középkori keresztény és a barokk építészetet. Az organikus építészet alkotásairól sokan azt mondják, hogy szépek. Ez minden bizonnyal igaz is. A probléma az, hogy ahhoz, hogy valami keresztény legyen, nem csak az az egyetlen szempont, hogy szép legyen.

Buji Ferenc azt írta Elfelejtett Evangélium című könyvében, hogy nem az az igazi prédikáció, ami szép, hanem ami felkavar, és képes felébreszteni bennünk az akaratot, hogy elhagyjuk bűneinket, és megtagadjuk önmagunkat. Ugyanez a helyzet a keresztény művészettel is. A középkori építészet rideg, sötét formái nemcsak szépek, sőt főként nem azok.

Éppen azért sötétek, és ridegek, hogy sötét, és rideg formáikkal, mikor látjuk őket összeszorítsák belsőnket, és ömegtagadásra késztessenek minket. Felkeltsék bennünk az akaratot, hogy elhagyjuk bűneinket. A középkori építészet legtisztább formája a sötétség, mert a sötétség magánya a legkeményebb önmegtagadás, és éppen ezért a sötétségből születő fény a legtisztább fény.

Igen ez a középkori építészet másik fő tulajdonsága, hogy fényteli. Közvetíti Isten világosságát. Ahogy belsőnket összeszorítjuk és akaratunkat önmagunk megtagadására, bűneink elhagyására irányítjuk, valamennyire meglátjuk Isten világosságát Teljes egészében soha nem láthatjuk meg, mert Isten végtelen, és felfoghatatlan, ahogy Aranyszájú Szent János mondta, és éppen ezért olyan hatalmas az ő világossága.

A barokkban már nincs meg ez a mérhetetlen keménység, és önmegtagadás, amely a középkori művészetben megvolt, viszont valamennyire mégis fényteli volt, mert pompájában, és gazdagságában visszatükrözte a menny hierarchiáját. Igazán fényteli ugyanis csak a hierarchikus rend lehet. Úgy a mennyben, ugyanitt a Földön is, csak a királyságot látta az ember mindig is fénytelinek.

Az organikus építészetben nincs hierarchia, sem önmegtagadás, éppen ezért nem is fényteli, annak ellenére, hogy valóban szellemi. Nem közvetíti Isten világosságát, inkább egyfajta szellemi sivatag az, amit közvetít. A sivatag transzcendenciáját közvetíti, ami valódi transzcendencia, tehát akár örömmel is eltöltheti az embert, pusztából kinövő formáin át a keleti sivatag végtelenjét látjuk, ahol mintha szemcsés homokvihar súrolná lelkünket. Sok esetben pedig, mint például Gaudi katedrálisa esetben a katedrális szemcsés formái valóban egy Földből épített hangyavárhoz hasonlítanak, tehát szó szerint értelmezhető a szervesség.

Ebből is látszik, hogy mennyire anyagi a gnoszticizmus, és azon belül a Steinerizmus által közvetített transzcendencia. Mivel pedig nincs benne hierarchia ez a fő oka, hogy megfelel a magyar népiesség elvárásainak. Nem tömegépítészet, tehát nem felel meg a marxista szocializmusnak, viszont hierarchiát sem tükröz vissza, ezért megfelel a magyar falu szocializmusának, a Németh Lászlói minőségszocializmusnak.

Német László írta le a minőségszocializmus utópiáját, amely szocialista keretek között valósítaná meg a minőség társadalmát. Minőségi munkát, minőségi kultúrát, amely által az kibontakoztathatja képességeit, kreativitását. Ellentétben a marxista szocializmus és modern kapitalizmus tömegkultúrájával, tömegtermelésével és tömegtársadalmával. A minőségszocializmust magyar szocializmusként definiálta. A minőségszocializmust, amely „anyag és szellem forradalmának egyidejűsége”.

Az organikus művészet szervessége, sivatag transzcendeciája, nem feltétlenül ellenkezik az emberrel, örömmel töltheti el, érzelmi szférájára nyugtatólag hathat, sőt akár tartás is lehet benne, ami a nemzeti tudatot illeti, és valóban az anyag és a szellem egyidejűsége van benne jelen, de mivel nincs benne sem önmegtagadás sem a menny hierarchiája valóban csak minőségi és szocialista, nem keresztény.

Az organikus építészet mint nemzeti építészeti stílus terjedése lehet, hogy valamennyire elősegítené a magyar nemzettudat erősödését, de nem tudom, hogy valóban csak ez kell e, hogy legyen az egyetlen szempontja a Magyarságnak, mert az élet igazi célja csak az üdvözülés lehet, ehhez pedig csakis a harcos önmegtagadáson át vezet az út.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.