Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Budapest Győr Magyarság (Széchenyi és Imrédy)

2010.06.26

„A mai magyar politikai paletta történelmi gyökerei különös tekintettel a Fidesz helyzetére” http://ujkozepkor.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=91215 című cikkemben már írtam arról, hogy Széchenyi István a magyarság polgárosításával valójában annak erkölcsi nemesítését tűzte ki célul, hogy megszűntesse a kuruc-labanc ellentétet, hogy a magyarság kuruc részét kibékítse a Habsburg házzal és a katolicizmussal, és hogy ezzel biztosítsa a magyarság jövőbeni békés és biztos fejlődését.

 


A kérdés az, hogy miért nem sikerült ez Széchenyinek, és hogy miért sikerült ez valamivel jobban a mai polgári pártnak: a Fidesznek, amely ha nem is polgárosította teljes mértékben a magyarságot, de jobban meg tudott gyökerezni a magyar társadalomban, és valóban sikerült kiépítenie maga körül egyfajta magyar polgári kultúrát.

 


Mint már mondtam Széchényi a katolikus Habsburg házzal akarta kibékíteni a magyarságot, a nyugati germán katolicizmus pedig, mint ahogy azt már leírtam az „Analógia a világmindenség és az emberi társadalom szerkezete között” http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=92777 című cikkemben, Spengler szavaival élve, a végtelen tér szimbolikáját hordja magán. Ez megmutatkozik a középkori német katedrálisok égbe nyúló ormain, a német barokk zene végtelenbe nyúló szólamain stb.

 


Széchenyi pedig tudat alatt, vagy talán tudatosan, mivel a Habsburg házhoz és a katolicizmushoz való hűsége vezérelte a végtelen tér szimbolikájában igyekezett a magyar polgári kultúrát életre hívni. A végtelen tér szimbolikájában megvalósuló magyar polgári kultúra megjelenítője Budapest, amelyet Széchenyi kezdett el modernizálni.

 


Ez megmutatkozik például a lánchíd monumentalitásán, amit szintén Széchenyi építetett, és sok egyéb másban is. Ezt most nem sorolom fel. A végtelen tér szimbolikája pedig alapvetően idegen a magyar kultúrától. Ezt már leírtam „A magyar művészet szelleme” http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=93512 című cikkemben, ahol írtam Ipolyi Arnold könyvéről, amiben az olvasható, hogy a magyar művészet a román korban érte el teljesítménye csúcspontját.

 


A magyar gótika viszont már kevésbé állt olyan magas színvonalon, mint a román kor, pedig a középkori művészeti irányzatok közül inkább a gótika az, amely a végtelen tér szimbolikáját jeleníti meg. Tehát ezért nem sikerült az újkori magyar polgárosodás, mert azt Széchenyi a végtelen tér szimbolikájában akarta megvalósítani, a végtelen tér pedig idegen a magyarok latin-történeti szellemétől.

Ezért nem tudott meggyökersedni a Széchenyi féle polgári szellemiség a magyar társadalomban, ezért válhatott Budapest: a végtelen tér szimbolikájában megvalósuló magyar polgári kultúra városa a liberális zsidó polgári kultúra, és nem a magyar polgári kultúra megjelenítőjévé.

 


A Fidesz viszont nem a végtelen tér szimbolikájában akarja megvalósítani a magyar polgári kultúrát, hanem ők Bibó István elveit követik, aki azt mondta, hogy a polgárság folytatója a középkori arisztokráciának, a demokrácia pedig a királyságnak, és a polgárságnak arisztokratikus hűséggel kell viseltetni az európai demokratikus szellem iránt akárcsak a régi arisztokráciának a királyhoz.

 


Erről is írtam már „A mai magyar politikai paletta történelmi gyökerei különös tekintettel a Fidesz helyzetére” című cikkemben. Tehát a Fidesz polgári kultúrája valóban inkább a román kori magyar arisztokrácia folytatója, amelytől idegen volt a végtelen tér eszméje. Ezt jól mutatja például a Fidesz szimbolikájában a narancssárga szín is, ami a román kori mediterrán templomok színe, és mint tudjuk a magyar középkori művészet is inkább a latin kultúrához köthető.

 


Erről is írtam már „A magyar művészet szelleme” című cikkemben. Ezért volt sikeresebb a Fidesz a magyar polgári kultúra kiépítésében. Érdekes, hogy inkább az úgynevezett radikális jobboldal szimbolikája közelít a végtelen tér szellemiségéhez.

 


Ez azért is érdekes, mert a radikális jobboldal a magyar protestantizmusból nőtt ki, ahol a magyar protestantizmus a magyar nemzeti tradíciókba ágyazódott bele. Erről már írtam „A MIÉP és a Jobbik összehasonlítása” című cikkemben http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=86373 A protestantizmus pedig alapvetően Habsburg ellenes irányzat volt Magyarországon. Talán ennek köszönhető az is, hogy manapság a Monarchizmus és a Nemzeti Radikalizmus közeledik egymáshoz. Mint tudjuk az első nemzeti radikális párt, vagyis a MIÉP inkább Budapesten volt népszerű, ami a végtelen tér szimbolikájához köti, míg a Fidesz hagyományosan népszerűtlen Budapesten.

 


Azonban én királyságban gondolkodom, és itt nem akarok megállni, ezért meg kell gondolnunk azt is, hogy létezik e olyan kulturális jelleg, amely szintézist tud alkotni a magyar kultúra latin történeti szellemisége, amelytől idegen a végtelen tér szimbolikája, és a végtelen tér szimbolikája között. Igen létezik, mégpedig Győr városának kultúrája. Győr városáról már írtam a „Győr és a zsidókatolicizmus” http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=91839 című cikkemben.

 


Győr barokk város, és építői között sok betelepült olasz mesterember volt, és amellett, hogy valóban nagyon színes a városkép, ami a latin kultúrához köti, magán hordozza a végtelen tér szimbolikáját is, ami meglátszik monumentális barokk házain és templomain is. Továbbá barokk ipari és kereskedelmi város, tehát alapja lehet egy katolikus barokk polgári arisztokrácia megteremtésének. Mivel pedig a „Győr és a zsidókatolicizmus” című cikkemben Győrt Imrédy Béla ideológiájához, és személyéhez kötöttem, talán valóban érdemes lenne mélyebben tanulmányozni Imrédy Béla ideológiáját a kuruc-labanc ellentét megtörése, és a magyarság nemesítése érdekében.

 


Felhasznált irodalom:

 


Győr városának kulturális arculata http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/13bl/uploads/Gyrvrosnakkulturlisarculata.doc

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.