Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az internet szabadságideológiája

2008.07.12

Nemrég olvastam az interneten egy interjút, melyben az interjúalany egy ismert hazai kiadó vezetője és a riporter az internet szabadságideológiájának témájában vitatkozik vele. Az internet szabadságideológiája szerintük egy hippi eszményt akar megvalósítani, amely azt célozza meg, hogy minden információ legyen szabadon hozzáférhető mindenki számára, egy yuppie világban, ahol mindenért fizetni kell. Az interjúban felhozott vélemények és ellenvélemények:

- Az internet szabadságideológiájának hippi eszménye egy yuppie világban nem működik.

- Az internet szabadságidelógiája ennek következtében életképtelen eszmény, és egy torz utópiába fog torkolni, ahogy a 60-as évekbeli hippimozgalom szabadságeszménye is a mechanizált, gépies discokultúra világába torkollott.

- Ha felraknak egy szellemi terméket az internetre anélkül, hogy kifizetnék az érte járó jogdíjat, akkor az a mű elveszíti szellemi értékét.

- A kiadóknak ki kell fizetni valamiből a szerzőiket, ezért a mű interneten való közreadása lopás.

- A különféle szellemi termékek interneten való jogtalan elhelyezése elleni fellépés éppen azt a yuppie és áruvilágot erősíti, amit sokan nem szeretnek, és amit az internetes szabadságideológia sokak szerint megtörni igyekszik.

Az első felvetéssel tökéletesen egyet értek. Az internet szabadságideológiája nem működik a mai pénz és áruvilágban, és olyan látens konfliktust okoz, amely előbb-utóbb robbanni fog, és ki fog kényszeríteni valamiféle megoldást.

Azzal viszont, hogy az internet szabadságideológiája valamiféle olyan torz utópiához fog vezetni, mint ahogy a 60-as évekbeli hippimozgalom szabadságideológiája a discokultúra mai világához vezetett, nem értek egyet.

A 60-as évekbeli hippimozgalom nemcsak egy szabadságeszmény volt, hanem egy kulturális jelenség. Zenével, divattal stb. Azt pedig a reneszánsz óta megszokhattuk, hogy a megjelenő alternatív kulturális irányzatok általában még alternatívabb kulturális irányzatokat szülnek. Az internet szabadságideológiája viszont tényleg csak egy eszmény. Nem kulturális jelenség. Bár az tény, hogy az internet megjelenése megváltoztatta a társadalmat, és nem feltétlenül jó irányba, de ennek a fő oka maga az internetes kultúra, amely gnosztikus eredetű, és nem az internet szabadságideológiája.

Azt, hogy ha egy szellemi terméket jogtalanul felraknak az internetre, akkor elveszti szellemi értékét, nem igazán tudom, hogy hogyan kell ezt értelmezni. Ha például egy szépirodalmi művet előzőleg valamilyen célból vagy okból jól írtak meg, akkor a mű minőségén nem fog utólag rontani, ha felrakják az internetre.

Itt inkább azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatással van a szellemi termékek minőségére az internet szabadságeszménye. Ebben véleményem szerint több tényező is közreműködik. Egyrészt az, hogy reál, vagy humán típusú szellemi termékről van szó. A piac és a pénz mindent megront elv. A szerzőnek is meg kell élnie valamiből elv.

Kezdjük először a piac és a pénz mindent megront elvnél. Ez inkább a humán típusú szellemi termékek esetében érvényesül. A szépirodalmi, zenei vagy képzőművészeti alkotások esetében. Ugyanis, ahogy mondani szokás szépet csak az tud alkotni, akinek a lelke is szép, vagy másként a piac a legnagyobb giccsgyártó. Ami pedig azért lehet, mert ha valaki áruba bocsátja művét, vagyis pénzért dolgozik, annak lelke sem lehet szép.

Ehhez kapcsolódik a Jézusi „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok” elv. Amely keresztényi szempontból a humán tudományok esetében még erkölcsi alapot is adhatna az internet szabadságideológiájának.

Miért mondom, hogy csak a humán tudományok esetében? A reál típusú szellemi termékekre szokták azt mondani, hogy azok nem lélekből, vagy szellemből születnek, hanem a hideg ráció szüli őket, vagyis az ész, így azoknak a minőségében kevésbé játszik szerepet a szerző erkölcsi színvonala, vagy lelki szépsége.

Bár tény, hogy néha a reál tudományok esetében is szerepet játszik a piac és pénz mindent megront elv. Erre jó példa a Linux operációs rendszer esete, amely a Microsoft termékekkel ellentétben ingyenes, és sokan jobb minőségűnek tartják, mint a Microsoft termékeket. De a humán szellemi termékek esetében ez az elv mindenképpen hangsúlyosabban van jelen.

A másik, a szerzőnek is meg kell élnie valamiből elv, viszont inkább a reál típusú szellemi termékek esetében van hangsúlyosabban jelen. Hiszen a reál szellemi termékek esetében általában az előállítás is költségesebb, mint a humán szellemi termékek esetében. Ezért ott sokkal többet ront a termék minőségén a pénzveszteség.

A szellemi termékek minőségének szempontjából tehát az ingyenesség tekintetében ez a két elv van jelen: a piac és a pénz mindent megront elv, és a szerzőnek is élnie kell valamiből elv. Ez a két elv dolgozik egymással szemben. Az egyik az ingyenesség szempontjából javítja, a másik rontja a termék minőségét. Továbbá az egyik a reál, a másik pedig a humán tudományok esetében van hangsúlyosabban jelen.

Az utolsó tétel pedig azt mondja ki, hogy az internet szabadságideológiájának elvetése éppen azt a yuppie, és áruvilágot segíti továbbélni, amelyet az internet szabadságideológiája megtörni igyekszik. Erre első hallásra azt lehetne mondani, hogy az aki az internetre jogtalanul felrakott szellemi terméket letölti is yuppie szellemben jár el. Hiszen ő is érdekből, haszon reményében tölti le a szellemi terméket.

Vagyis yuppie szellemiség áll szemben a yuppie szellemiséggel, és így a racionális jogelvek azt mondják, hogy annak van igaza, aki a szellemi termékért megdolgozott. Neki jár a haszon. Viszont itt is figyelembe kell vennünk azt a tényezőt, hogy reál vagy humán típusú szellemi termékről van e szó.

A humán szellemi termékek esetében a piac és a pénz minden megront, és a Jézusi „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok” elv akár még újból jogalapot adhat az internet szabadságideológiájának. A reál típusú szellemi termékeket, mint például egy találmány leírását általában azért akarják megszerezni, mert anyagi hasznot remélnek.

A humán típusú szellemi termékeket viszont inkább azért, mert magasabb szintű lelki, vagy szellemi élményekre vágynak. Így a humán típusú szellemi termékek esetében akár az is megtörténhet, hogy a szellemi terméket az internetről megszerző személy oldaláról hippi szellemiség áll szemben a yuppie szellemiséggel.

Ezzel a cikkel nem azt akartam mondani, hogy a humán szellemi termékeket előállító értelmiségnek ezentúl kötelező teljesen ingyen árulni műveit. Én is tudom, hogy ez képtelenség, hiszen ez végeredményben a fent ismertetett logika alapján azokat hozná előnyös helyzetbe, akik csak haszonelvű tehát szellemi értelemben kevésbé értékes műveket hoznak létre. Csak az internet szabadságideológiájával kapcsolatos etikai szempontok logikáját akartam ismertetni, amely ha végiggondoljuk elég nagy paradoxonokhoz vezet, hiszen arra a végeredményre jutunk, hogy azokat kell előnyben részesítenünk anyagilag, akik csak haszonelvű, tehát szellemi értelemben kevésbé értékes szellemi alkotásokat hoznak létre.

Az interjú itt megtekinthető:

http://alag3.mfa.kfki.hu/7_kerdes/970427.htm

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.