Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kereszténység és gnoszticizmus

2008.07.12

A gnosztikus kereszténység az anyagi világból való szabadulást hirdeti valamiféle titkos Isteni tudás megszerzése által. Aszkézis segítségével, amelynek célja nem a megtartóztatás, hanem a test megölése.

Sok gnosztikus a hagyományos kereszténységet vádolta materializmussal. Szent Ágoston pedig a hagyományos kereszténység egyik leghíresebb misztikusa a gnoszticizmus egyik irányzatát, vagyis a manicheusokat vádolta materializmussal.

Azok, szerinte, tárgyiasító és materialista istenképe miatt, ellentétben a hagyományos kereszténység Istenképével, amely végtelen, és felfoghatatlan. És amellyel a csöndben és az aszkézisben találkozhatunk.

A középkori keresztény teológusok érdekes módon azt hirdették, hogy nincs ellentmondás hit és tudás között. A hit mai fogalmaink szerint valamilyen létezőnek a minden előzetes ismeret nélkül való elfogadását jelenti.

Ezért sokan azonosítják a vak hittel, vagy a naív hittel. Nüsszai Szent Gergelynél pedig éppen ennek az ellentétét, vagyis valamiféle megismerő tevékenységet jelent. Amivel a felfoghatatlan Istent megismerhetjük.

A gnoszticizmus esetében vajon milyen transzcendencia az, amely csupán az anyag ellentéte? Ez számomra valóban olyannak hat, mint valamiféle tárgyiasítás, mert az anyag ellentétét én nagyon is anyagiasnak érzem, mert egy szellemitől mentes szubsztrátumot fordít önmaga ellentétébe. Vajon mi történik azután, ha kiszabadulok az anyagi világból?

Mibel áll vajon a hagyományos kereszténység transzcendenciája. A gnoszticizmus esetében azt érzem hogy egy eléggé lélektelen törekvéssel van dolgunk az anyagi világból való szabadulás esetében.

Hiszen nincs benne igazi lelki megtisztulás, ahítat. Amire törekszenek, az csupán az anyag ellentéte. Érdekes az ezzel ellentétes középkori kereszténység végtelen és felfoghatatlan istenképe.

A középkori gregorian ének hangjai valóban valamiféle felfoghatatlan végtelen fénybe vezetnek minket. Talán a lélek megtisztítása az, amiben a hagyományos keresztény transzcendencia áll.

Érdesek, hogy Molnár Tamás Pogány Kísértés című könyvében éppen azzal vádolta a keleti vallásokat, hogy ott az erkölcs nem jó cselekedeteket, belső tulajdonságokat, tehát nem a lélek tisztaságát, célozza meg, hanem csak az anyagi világ elkerülését.

Érdemes még megemlíteni Buji Ferenc: Elfelejtett Evangélium című könyvét. Buji Ferenc szintén a gnoszticizmus egyik irányzatához, vagyis a tradicionalistákhoz tartozik. De könyvében nem igazán gnosztikus keresztény nézeteket fejt ki. Nézetei inkább átmenetet képeznek a gnoszticizmus és a hagyományos kereszténység között.

Azt hirdeti, hogy aki követni akarja Jézust, annak mindent ott kell hagyni, családot, vagyont, munkahelyet stb. De nem az anyagi világgal való szakítás miatt, inkább a társadalom polgári konvencióival való szakítás, és az azzal való szembenállás követelménye miatt.

Amely a mai fogyasztói társadalomnak is az alapját képezi. És ilyen értelemben nemcsak valamitől való szabadulással, hanem nagyon is az emberi jellem megtisztulásával van összefüggésben. A heroikus magatartással, amiről egyszer már írtam. /cikkek/cikkek/jezusszeressetekellensegeiteket

Bár tény hogy szerinte a társadalom polgári konvencióival való szakítás azért is szükséges, hogy csak Isten keresésével tudjunk foglalkozni. Tehát a kontemplatív életnek is előfeltétele, de ez szerintem a hagyományos kontemplatív szellemiségű szerzetesség, mint például a karthauziak életmódjával sem áll szemben.

A Jézusi ujjászületést, amikor az ember Isten fiává válik és megszűnik asszonytól születettnek lenni, nem az anyagi világtól való megváltásként kell értelmezni, inkább mindattól, amit az ember a természettől kapott, és ami emberi.

A szexualitástól, a szeretetvágytól stb. Hogy így hozza az emberi testet és lelket egy magasabbrendű létállapotba. Ez lényegében a hagyományos keresztény szerzetesi elvekkel is összhangban van. Leginkább az egyetlen ma is létező kontemplatív szerzetesrend: a karthauzi szerzetesek egyéniségén érzem ezt.

Nézetei alapjául nem a gnosztikus evangéliumokat, hanem a szinoptikus evangéliumokat választotta. Egy ilyesfajta gnoszticizmussal még azonosulni is tudnék.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

batonyterenye

(gergo, 2009.01.03 00:53)

osztom a velemenyed kate valoban elgondolkodtatoak!

buek

U.S.A.

(Kate, 2009.01.01 17:22)

Nagyon-nagyon erdekes iras!
Mondanom sem kall,nagyon elgondolkoztato is!
Gratulalok!!
Sok sikert kivanok,tovabbi munkaidhoz!