Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lefektetett elveim a létszemlélet szempontjából

2008.08.20

Mindenképpen tisztázni kell, hogy az eddig lefektetett elveim mit jelentenek a létszemlélet szempontjából. Ha lényegre törő akarok lenni, akkor azt mondhatnám elveim kísérletet jelentenek a nyugati világ történelmét meghatározó három nagy vallási irányzat a pogány, a keresztény, és a gnosztikus világnézet összebékítésére. Hogy ez mit jelent arról később.

Létszemléleti szempontból a filozófia történetében két szélsőség jött létre. Az egyik az abszolút materializmus, amely azt vallja, hogy minden létező kizárólagos alapja az anyag. A másik pedig az idealizmus, vagy ennek szélsőséges formája a szolipszizmus, amely csak szellemi létezőt ismer el, és tagad mindent, ami anyagi. A szolipszizmus egyenesen azt vallja, hogy semmi más nem létezik csak én. Csak szellemi létezőt ismer el.

Az abszolút materializmus a nyugati baloldali mozgalmak (kommunizmus, liberalizmus) vezető ideológiája. A szolipszizmus pedig általában a keleti vallások és a nyugati gnosztikus vallási rendszerek, továbbá az erre épülő jobboldali irányzatok vezető ideológiája, ezeken belül is főként a tradicionalizmus esetében jelenti ez a létszemlélet alapját. Hiszen a többi gnosztikus irányzat esetében inkább az anyagi és szellemi világ ellentétén alapuló duális szemlélet uralkodik. Azt kell, hogy mondjam, hogy mindkettő egyfajta szélsőséget jelent.

De nézzük meg először, hogy miért is szorgalmazza a gnoszticizmus, és a távol-keleti filozófia, és főként a tradicionalizmus a szolipszizmust. Azért mert a gnoszticizmus és főként a tradicionalizmus alapja az anyagi világból való szabadulásra, az anyagi és tárgyi világon való felülemelkedésre irányuló vágy. Ez lényegében az anyagi világ kötöttségeitől való felszabadulást jelent, hogy az emberi lélek elérje a teljes feltétel nélküliséget, határtalanságot és végtelenséget.

És ilyen értelemben a keleti világképben, és a nyugati gnosztikus rendszerekben az, amit ők szakralitásnak, vagy transzcendenciának neveznek az csupán annyiban transzcendens, amennyiben az anyagi világ ellentéte, amennyiben mentes az anyagi világ kötöttségeitől. Ezzel ellentétben a keresztény transzcendencia egész mást jelent.

A keresztény transzcendencia lényegében a hitből és a lélek megtisztulásából eredő világosság. A keresztény transzcendecia a lélek megtisztításán pontosabban a szentségen, a szenté váláson alapul. És így nem gondolkodik az anyagi világ elvetésében, az anyagi világ kötöttségeitől való szabadulásban.

A kétfajta transzcendencia különbözőségén alapul az a jelenség, hogy a kereszténység nem tudta befogadni a gnoszticizmust, és ki kellett vetnie magából, továbbá, hogy a gnosztikusok és a keresztények egymást vádolják materializmussal.

Az én elveim egyrészt szorgalmazzák a keresztény transzcendencia legalább részleges újjáélesztését egy újjá szervezett pogány kultúra alapjain, mint ahogy a középkori keresztény szakralitás is sokat merített a pogányságból, mint kulturális, mint teológiai tekintetben. Ugyanakkor a gnosztikusok dualizmusát és szolipszizmusát elvetem, mert megvalósíthatatlannak, ugyanakkor helytelennek tartom. Az ember ugyanis nemcsak szellemi, hanem anyagi lény is egyben, így a szolipszizmus célja megvalósíthatatlan. Továbbá az anyagi világ ellentéteként konstruált transzcendencia lényegében materializmushoz vezet, mert egy teljesen szellemtelen szubsztanciát fordít önmaga ellenébe.

A gnosztikusok szolipszizmusának idegensége a nyugati szellemiségtől sok problémát okozott már a nyugat számára, amely sok gnosztikus szektában (New Age, Antropozófia stb.), továbbá a gnoszticizmus és a szabadkőművesség, a gnoszticizmus és a protestantizmus összefonódásában öltött testet.

(Bár nem győzöm hangsúlyozni, hogy a hagyományos gnoszticizmus duális szemléletét, és a mágikus szolipszizmust meg kell különböztetni. A feltételnélküliség inkább a szolipszizmus tanaiban van benne hangsúlyozottabban. A duális szemléletben az anyagi világ ellenteként megjelenő transzcendencia az anyagi világ tükörképének tekinthető, ezért válhatott a gnoszticizmus a nyugati és a keleti materializmus alapjává.) Ennek ellenére elismerem, hogy az emberi léleknek a megtisztulásból eredő keresztényi transzcendencián és a természeti világ monumentalitására alapozott pogány szakralitáson kívül szüksége van a kötöttségektől való szabadulásra, vagyis a határtalanságból és végtelenségből eredő feltétel nélküliségre is.

Ezért szorgalmazom a kozmosz beépítését a keresztény kultúrába és teológiába, ezért hangsúlyozom az űrkutatás fontosságát, továbbá ezért tartom fontosnak a pogányság újjáélesztése szempontjából a nyugati kozmikus kultúrák, vagyis az egyiptomi, a dél-amerikai indián és a Stonhenge köveit építő kultúrák beleojátás a nyugati görög-római kultúrába, és hogy a keresztény kultúra ezen az alapon legyen felépítve, mert véleményem szerint ez adhat az embernek igazi szabadságot. Ez jelenti tehát a keresztény, a pogány és a gnosztikus elvek összebékítését. Tehát az én elveim létszemléleti szempontból elvetik mind az abszolút materializmust, mind pedig a szolipszizmust.

Elismerem, hogy létezik anyag, és elismerem azt is, hogy létezik szellem, és a kettő között az egészséges összhangot kívánom megvalósítani. Mindazonáltal szellemi téren a keresztény transzcendenciát helyezem előtérbe a gnosztikus szolipszizmussal szemben. A gnosztikus szolipszizmus célját, vagyis az a szellem azon állapotát, amely teljes feltétel nélküliséget, határtalanságot és végtelenséget jelenti, az anyagi világ által akarom megvalósítani.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

U.S.A.

(Kate, 2008.12.14 02:57)

Ez a cikk elgondolkoztatott!Nem vagy egyedul!!!!
Most,hogy valaszolok szamodra,elotte ketszer is el-
olvastam.Mark az egyik baratom ,Egyetemi Professzor
Biologiat tanit,hasonlo hozzaszolasai vannak az ilyen
temakhoz.
Ami kesik nam mullik!!!!