Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Marxizmus (ismétlődéselmélet)

2009.03.18

Főiskolai szociológia tanárom egy érdekes gondolatról beszélt a marxizmussal kapcsolatban, amit nem tudom, hogy ő talált e ki, vagy Marx, mert eddig sehol sem sikerült a nyomára bukkannom. Ezt szeretném most közreadni. Marx írta le a 4 gazdasági-társadalmi világrendet. Az ősközösségi, a feudális, a kapitalista és az államkapitalista, vagy szocialista világrendet. Én ezt kiegészíteném azzal, hogy szerintem létezik egy ötödik világrend is, ez pedig a globális kapitalizmus, vagy globalizmus, mert a mostani kapitalizmus szerintem nem ugyanaz, mint ami XVII. Századi angol polgári forradalomban jött létre.

 

 

 

Egyesek a szocializmust, mint új világrendet, is kapitalizmusnak nevezik „államkapitalizmusnak”, vagyis másfajta kapitalizmusnak, akkor miért ne tekinthetnénk mi mostani világrendünket is másfajta kapitalizmusnak. Tehát egykori főiskolai tanárom gondolata az volt, hogy ezek a világrendek mintegy megismétlődnek egymásban. Ő csak egy példát mondott erre, mégpedig azt, hogy a kommunizmusban a feudalizmus ismétlődik meg.

 

 

 

Mégpedig a feudális hűbéri rendszer, és annak ajándékozási rendje. A középkorban ugyanis a hűbérúr a szokások szerint ajándékot adott az alattvalóinak szolgálataiért. Például, ha a harcban hősiesen viselkedett, akkor földbirtokot kapott. Ez jellemző volt a kommunizmusra is. Ha a megyei pártitkárt sikerült kigyógyítania az orvosnak betegségéből, a párttitkár általában azt mondta neki, hogy elvtársam, ha bármiben szükséget szenved, forduljon hozzám bizalommal.

 

 

 

Természetesen fordulhatott is. Ha telek kellett neki, kiutalták. Ha fel kellett venni a gyermekét az egyetemre felvették stb. Engem nemrég elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy milyen társadalmi rend ismétlődött meg a kapitalizmusban, és a globális kapitalizmusban. Nos a kapitalizmusban nyilván az ősközösségi társadalom, hiszen a kapitalista ipari üzemekben visszatért a közösségi munkamegosztás. Az ősközösségben ez még létezett, ott egy nagyobb közösség tagjai a feladatokat egymás között megosztva gazdálkodtak.

 

 

 

Az ősközösségi társadalom felbomlásával ez megszűnt, és létrejött a magántulajdon. A kapitalizmus eljövetelével ez újjáéledt. Az egyedül gazdálkodó parasztoknak és kézműveseknek az ipari üzemben újra egy nagyobb közösségben kellett egymással megosztani a munkafeladatokat. A globális kapitalizmusban pedig a szocializmus ismétlődik meg. Mégpedig abban, hogy a gazdálkodási egységek, vagyis a vállalatok, amelyeket a globalizmusban a multinacionális cégek testesítenek meg, államként kezdenek el viselkedni. Több államban is jelen vannak, és uralkodnak az országok felett. Ezt jól leírta Czakó Gábor: Magánállamok című könyvében.

 

 

 

Gondolom érthető, hogy ez miért vonható párhuzamba a szocializmussal, amit „államkapitalizmusnak” is hívnak. Ott az állam volt a nagytőkés. Czakó Gábor szerint a multinacionális cégek szervezeti felépítése és szokásai nagyon hasonlítanak a szocializmus korabeli KISZ szervezetek felépítésére és szokásaira. Tehát az „államkapitalizmus” vagy „szocializmus” mintájára a multinacionális cég vette át a kapitalista állam modelljét. Továbbá ide vehetjük a nemzetköziséget is, amit gyakran hangsúlyoznak, hogy mindkét rendszerben jelen volt, de ez inkább társadalmi, mint gazdasági kategória. A kérdés tehát, hogy minek köszönhető ez a jelenség, hogy a társadalmi formációk megismétlődnek egymásban. Minden hozzászólást szívesen fogadok e témában.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.