Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi az a fasizmus?

2009.02.15

Sokat hallani mostanában a baloldal szájából a fasizmus szót, amivel a jobboldalt vádolják, de én még soha nem hallottam, hogy ezt a fogalmat bárki is definiálta volna. Sokszor maguk a jobboldal képviselői is megkérdezik, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez. Manapság, amikor szélsőjobboldalról hall valaki azonnal a haláltáborok, a rasszizmus, vagyis a faji megkülönböztetés eszméje ugrik be neki nem tudva arról, hogy a szélsőjobboldali szellemiség minden országban mást jelentett. Ezt jelzi az is, hogy a szélsőjobboldalt manapság általában egy megnevezéssel szokták illetni a fasizmussal, vagy fasisztával, holott fasizmus csak Olaszországban volt. A szélsőjobboldalt minden országban másként hívták. Minden szélsőjobboldalit fasisztának hívni olyan, mintha minden kommunistát Trockijistának, vagy Sztálinistának hívnánk. A fasiszta elnevezést a kommunisták terjesztették el, mert például a nemzetiszocializmus, ami a német szélsőjobboldal megnevezése, kínos volt a számukra, mert ők épp a szocializmust építették. Ebben a cikkben a különböző szélsőjobboldali irányzatok közti fő hasonlóságokat és különbségeket fogom elemezni, utána pedig az azonosságok összefoglalása után fogok levonni egy végső konklúziót, hogy mi is az a fasizmus, pontosabban a szélsőjobboldaliság, mert fasizmus csak Olaszországban volt.

 

 

 


Spanyol falangizmus

 

 

 


"A falangizmus mozgalma, a Spanyol Falang (Falange Espanola) szindikalizmust hirdet, ez alatt a különbözõ társadalmi rétegeknek a hierarchia megtartásával való betagolását, érdekegyeztetését érti. "A nemzet egy teljes egység, melybe az összes egyén és osztály illeszkedik." - vallotta José Antonio Primo de Rivera, a Falange Espanola alapítója. Szerinte a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, az államnak pedig az a kötelessége, hogy irányításával a nemzet betölthesse küldetését.

 

 

 

 

 


José Antonio Primo de Rivera a falangizmus szerint a pártok természetellenes, a nemzetet mesterségesen megosztó képzõdmények, így el kell tűnniük. (Ez a vélemény egybevág gróf Széchenyi István azon nézetével, hogy a pártoskodás tette tönkre Európát.) A falangizmus nagy hangsúlyt fektet a szociális békére, de nem a szó bolsevisztikus értelmében szocialista. A falangizmus fontos alapja a kereszténység és a népi hagyomány. A falangizmus nem ismer fajelméletet, sem zsidókérdést. A falangizmus alapítója: José Antonio Primo de Rivera (1903. április 24., Madrid - 1936. november 20., Alicante). A falangizmus szimbóluma: a társadalom alapegységeit (egyén, család, lakóhely, foglalkozás, haza) jelképezõ öt nyílvesszõ egy, a földmûvelést és a munkát szimbolizáló járomban összefogva. A falangisták sötétbordó inget és fekete nadrágot viseltek. A mai falangista mozgalom több kisebb csoportból áll össze, a mozgalom elnevezése is ezt tükrözi: Falange Espanola - de las J.O.N.S. (Juntas Ofensivas Nacionalistas Sindicalistas), vagyis: Spanyol Falang - Offenzív Nemzeti Szindikalista Csoportok." A fallangizmus keresztény elvei miatt természetes szövetségesre talált a katolikus egyházban, így ma ez a katolikus tradíció által leginkább elfogadott szélsőjobboldali mozgalom. Olyannyira, hogy a Franco diktatúrát Pezenhoffer Antal A Magyar Nemzet Történelme című művében katolikus diktatúrának nevezte.

 

 

 


"Falangista Himnusz

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=PPGPo6ejpJY

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=9jzI2IxvGIg

 

 

 


Spanyol szöveg:

 

 

 

 

 


Cara al sol con la camisa nueva,

 


que tu bordaste en rojo ayer,

 


me hallará la muerte si me lleva

 


y no te vuelvo a ver.

 

 

 

 

 


Formaré junto a mis compañeros

 


que hacen guardia sobre los luceros,

 


impasible el ademán,

 


y están presentes en nuestro afán.

 

 

 

 

 


Si te dicen que caí,

 


me fui al puesto que tengo allí.

 

 

 

 

 


Volverán banderas victoriosas

 


al paso alegre de la paz

 


y traerán prendidas cinco rosas

 


las flechas de mi haz.

 

 

 

 

 


Volverá a reír la primavera,

 


que por cielo, tierra y mar se espera.

 

 

 

 

 


¡Arriba, escuadras, a vencer,

 


que en España empieza a amanecer!

 

 

 

 

 


¡España una!

 


¡España grande!

 


¡España libre!

 


¡Arriba España!

 

 

 

 

 

 

 


Magyarul

 

 

 

 

 


A nappal szemben új ingemben

 


Melyet tegnap hímeztél vörössel

 


Így fog a halál elérni, ha elér

 


És nem látlak többé

 

 

 

 

 


Társaim mellett lesz a helyem

 


Akik az égben állnak a vártán

 


Kemény arckifejezéssel

 


Tetteinkben tovább élnek

 

 

 

 

 


Ha azt mondják, el fogok esni

 


Tudom, hogy ott fönn fogom helyemet elfoglalni

 

 

 

 

 


A győzelem lobogói visszatérnek

 


És békésen menetelnek

 


Öt vörös rózsát hoznak

 


Tegzem rózsáit

 

 

 

 

 


Újra jön a tavasz

 


melyet várunk a mezőkön, a levegőben és a tengeren

 

 

 

 

 


Századok, előre a győzelemre,

 


Hogy új nappal virradjon Spanyolországra!

 

 

 

 

 


Egyesült Spanyolország!

 


Nagy Spanyolország!

 


Szabad Spanyolország!

 


Elõre, Spanyolország!"

 

 

 


Olasz fasizmus

 

 

 


A fasizmust Mussolini egyfajta heroikus, spirituális eszmerendszernek tartotta, ahol a fasiszta állam kineveli a szellemi embert, a felsőbbrendű embert. Ezt pedig úgy teszi, hogy olyan morált nevel belé, amely a közösség, vagyis a nemzet, a haza, illetve az emberiség kultúrájának, hagyományának, szellemi értékeinek gyarapítására sarkallja, ahol természetesen az egyén érdekeit a közösségnek alá kell rendelni, de valójában ez adja meg az emberi élet igazi értelmét, vagyis az igazi szabadságot mind az egyén, mind pedig a közösség számára.

 

 

 


Ezt az elvet az élet minden területére ki akarta terjeszteni, gazdaság, politika, erkölcs, szellem, és természetesen a nemzetközösség minden tagját be kívánta vonni a felsőbbrendű ember, a szellemi ember kinevelésének programjába. Ennek megfelelően ellenezte a liberalizmust a kommunizmust, és a demokráciát. Ahhoz, hogy a felsőbbrendű szellemi ember kinevelésének programját a társadalom minden tagjára ki lehessen terjeszteni fel kellett számolni a különféle társadalmi osztályok közötti érdekkülönbségeket. Ezt a korporatív állam koncepciójával kívánta elérni, ahol a különféle foglalkozások, illetve osztályok képviselői úgynevezett szindikátusokba, illetve korporációkba tömörülnek, amelyek képesek egyeztetni a különféle foglalkozások és osztályok képviselőinek érdekeit egymással és az állammal.

 

 

 


Mussolini nem volt vallásos keresztény ember, de egyházellenesnek sem volt nevezhető. Ha érdekből is, de kiegyezett az egyházzal. A spanyol falangizmushoz hasonlóan az olasz fasizmus sem vallott sem fajelméletet, sem antiszemita nézeteket.

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=YFSsRTDACCo

 

 

 


Hitlerizmus, nemzetiszocializmus

 

 

 


Mondhatjuk, hogy a német nemzetiszocializmus volt talán az egyetlen az Európai szélsőjobboldali irányzatok közül, amely ténylegesen fajelméletet vallott, itt a nemzet egységesítését a faj mítoszára építették. Az azonban tévedés, hogy Hitler a többi Európai népet is alsóbbrendűnek tekintette volna a faji alsóbbrendűség gondolata egyedül a zsidó fajra vonatkozott, amit a Mein Kampf-nak az alábbi idézete is igazol: „Eszerint árjának számít minden olyan európai ember, akiben legalább dédszülőkig bezáróan nincsen zsidó vér. Az árjaparagrafus feltételeinek tehát megfelel a magyar is, ha családjába nem került be zsidó vér.” Bár ezt vitatják Pezenhoffer Antal szerint minket Magyarokat is szolgaanépként kezelt annak ellenére, hogy a Mein Kampf-ban ez volt benne.

 

 

 


A Hitlerizmus ideológiájának másik fő tétele a szocializmus, amely alatt a nemzet tagjainak szociális helyzetének megjavítását értették, ami elengedhetetlen a német faj jövőjének szempontjából, cserébe viszont a nemzet minden tagjának képességei szerint kell részesednie a közösség szolgálatának érdekében rárótt kötelezettségekből. A szocializmus tehát az ő szemükben egyfajta szociális elvet jelentett, amely összekapcsolódott a faji eszmével, így segítve elő a nemzet egységesítését, vagyis ez a fajta szocializmus sem volt azonos a bolsevista szocializmussal.

 

 

 


A keresztényellenesség a Hitlerizmus ideológiájában volt jelen a legmarkánsabban, nem csoda, hogy a Hitlerizmust sokan különféle újpogány, sőt okkult mozgalmakkal szokták kapcsolatba hozni, többek között a New Age-val.

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=k32sdCjD6UM

 

 

 


Hungarizmus, nyilasság

 

 

 


A Szálasi Ferenc fémjelezte hungarista eszmerendszer három alappilléren nyugodott a nemzeti, a keresztény és a szocialista gondolaton. Nemzeti eszmény alatt a magyar nemzet érdekeinek védelmét értették más népek jogos érdekeinek figyelembevételével. Szocializmuson egy olyan közösségi elvet értettek, amelyben egyén és közösség érdekeit, összehangolják, amely elengedhetetlen a nemzet jövőjének szempontjából, és amelynek minden társadalmi csoportra érvényesnek kell lennie. Gondolom, nem kell mondanom, hogy ez nagyon hasonlít az olasz fasizmus korporatív állam koncepciójára, és hogy ez sem azonos a bolsevista szocializmussal.

 

 

 


A keresztény eszme hangoztatásával pedig az emberek transzcendencia iránti szükségletét kívánták kielégíteni. A hungarizmusban jelen volt az antiszemitizmus, de itt a Hitlerizmussal ellentétben nem faji alapú antiszemitizmusról volt szó, Szálasi nem tekintette a zsidóságot alsóbbrendűnek. Szálasi a föld népeit földbe kapaszkodó, és nem röghöz, földhöz kötődő népekre osztotta, továbbá szerinte a népeket földhöz kötődésük teszi honképessé, és mivel a zsidóság és a cigányság nem földhöz kötődő nép, alkalmatlan a földhöz kötődő népekkel való együttélésre. Ezért dolgoztatásukat, vagy ha azt nem vállalják, kitelepítésüket szorgalmazta. Tehát nem tartotta őket alsóbbrendűnek, csak alkalmatlannak az együttélésre.

 

 

 


A hungarista eszmerendszer egyik lényeges eleme a kon-nacionalizmus, amely nemzetközösséget jelent. A történelmi Magyarországon élő népcsoportok, továbbá a nemzetiszocialista államok jövőbeni együttélésének elveit fogalmazta meg ebben az eszményben, amelyek azt irányozzák elő, hogy egyik se nyomhassa el a másikat. Szálasi katolikusnak vallotta magát, és közeledni is próbált az egyházhoz, de a nyilasság és a katolicizmus fúziója nem jöhetett létre úgy, mint Spanyolországban. Az egyház mindig is ferde szemmel nézett a nyilas mozgalomra, egyrészt Habsburg ellenességük miatt, másrészt forradalmiságuk miatt. Pezenhoffer Antal azt írta, hogy a nyilasok ugyanazért gyűlölték a zsidókat, amiért a kommunisták az arisztokráciát, továbbá hogy a nyilasokat Szálasi katolikus hite ellenére mindig is a protestáns magyarság támogatta, mint Hitlert is Németországban.

 

 

 


Az egyháznak a nyilasoktól való idegenkedésében valószínűleg az is közre játszott, hogy elveik a Prohászka Ottokár féle keresztényszocializmusban, és modernista katolicizmusban gyökeredztek. Prohászka egyrészt keresztényszocialista, másrészt a II. vatikáni zsinatéhoz hasonló elveket hirdetett. Továbbá talán az is, hogy Szálasi az egyházzal való kapcsolatát csak úgy tudta elképzelni, hogy az egyházat a hungarizmus ügyének szolgálatába állítja.

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=jJVf5phL8JI

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=-WQA-hHwaiY

 

 

 


Román vasgárda

 

 

 


A román vasgárda megalapítója Corneliu Zelea Codreanu. A mozgalom magát nem is tekintette politikai mozgalomnak inkább szellemi mozgalomnak. Erősen kötődött a román ortodox egyházhoz, és a mozgalmat egyfajta mélyen vallásos keresztény miszticizmus hatotta át. Jelen volt benne az antiszemitizmus, de vitatható hogy faji, vagy inkább vallási értelemben. Valószínűleg mindkettőben. Ugyanis a vasgárda szellemisége egyfajta keresztény nemzeti küldetéstudatban foglalható össze. Amit jól mutat Mircea Eliade egyik írása.

 

 

 


„Hiszek a román nép sorsában - azért hiszek a Vasgárda diadalában is. Egy olyan nép, amely a valóság minden szintjén ilyen hatalmas teremtő erőt tud felmutatni, nem szenvedhet hajótörést a történelem peremén, balkanizált demokráciában és társadalmi katasztrófában.

 


Kevés európai népet ruházott fel az Úr annyi erénnyel, mint a románokat. A román nyelvi egység valóságos csoda (a román az egyetlen dialektusok nélküli latin eredetű nyelv). A románok Délkelet-Európa legnagyobb államalapítói. A román nép spirituális teremtőerejének ékes bizonysága a román népművészet, a román folklór és a vallásos érzület.

 

 

 


Egy olyan nép, amely ennyi biológiai, társadalmi és szellemi erénnyel ékes, letűnhet-e anélkül, hogy teljesítené történelmi küldetését? Megengedhetjük-e, hogy a román nép olyan szomorú véget érjen, olyan módon hulljon szét, aminőt nem ismert még a történelem - hogy nyomor és vérbaj roncsolja, zsidók és idegenek özönöljék el, hogy elcsüggedjen, elárulják és eladják alig pár százmillió lejért? Akármekkora volt is őseink bűne, ekkora büntetés túlságosan is kegyetlen lenne. Nem hihetem, hogy a román nép, amely ezer éve ellenáll talpig fegyverben, ma, nyomorba hülyülve, árulásba ájulva, alkoholtól és szólamoktól részegen úgy végezze, mint gyáva aljanemzet. Aki hisz népünk sorsában, az nem kételkedhet a Vasgárda diadalában.

 

 

 


Hiszem a vasgárda diadalát, mert mindenekelőtt hiszem a keresztény szellem diadalát. Egy olyan mozgalom, amely a keresztény szellemiségből fakad és táplálkozik, a szellem forradalma, amely elsősorban a bűn és alávalóság ellen harcol - nem tekinthető politikai mozgalomnak. Ez a mozgalom keresztény forradalom. A történelem során minden keresztény nemzet más-más módon értelmezte és élte meg a Megváltó szavát. De soha egyetlen nép sem áldozta még magát testestől-lelkestől a keresztény forradalomnak.

 

 

 


Soha senki nem értelmezte még a Megváltó szavait a lelki erők forradalmaként a test gyarlósága és bűnei ellen. Nem volt még nemzet, amelynek eszményképe a szerzetesi élet lett volna, jegyese pedig a halál.

 


A forradalom csillagzata alatt áll ma az egész világ. Amíg más népek az osztályharc és a gazdasági érdek nevében élik meg ezt a forradalmat (mint a kommunizmus), az Állam nevében (a fasizmus) vagy a faj nevében (a hitlerizmus), a Vasgárda Mihály arkangyal jegyében született, és isteni sugallat segíti diadalra.

 


Ezért van az, hogy bár minden kortárs forradalom politikai mozgalomnak tekinthető, a vasgárdista forradalom szellemi és keresztény mozgalom.”

 

 

 


Itt tehát a keresztény küldetéstudat összefonódott a nemzeti eszmével és ez egységesítette a nemzetet. A mozgalom a zsidóságot főként, mint a kommunizmus és a liberalizmus terjesztőjét, tehát a kereszténység ellenségét vetette el. Van, aki szerint maga Codreanu nem volt magyarellenes, csak zsidóellenes. Ilyen vélemények magyar szélsőjobboldali oldalakon is olvashatóak. Vannak, akik szerint a Vasgárda bűnei, gyilkosságai csupán Codreanu halála után, utóda: Horia Sima vezérlése alatt történtek, de ezt többen is vitatják.

 

 

 


http://www.youtube.com/watch?v=I1dXPidwHvE&feature=related

 

 

 


Konklúzió

 

 

 


Tehát akkor felvetődik a kérdés, hogy mi az, ami közös ezekben a mozgalmakban. Nyilván csak két dolgot mondhatunk, ami közös, az egyik a vezérelv, vagy a führerelv, ha úgy tetszik. Egy karizmatikus vezér feltétlen autoritása a mozgalom és a nép felett, és egyfajta olyan közösségi elv, ami mindig a közösség, amit általában a nemzet testesít meg, de lehet nemzet feletti is, mint például Szálasi kon-nacionalizmusa esetében, egységesítésére, érdekeinek, akaratának összehangolására törekszik. Ez szinte mindig más.

 

 

 


A spanyol falangizmus esetében a szindikalizmus, az olasz fasizmus esetében a korporatív állam eszméje, a Hitlerizmus esetében a fajelmélet, a faj mítosza, a hungarizmus esetében ez a nemzeti elvekre alapozott szocializmus, ami egyén és közösség érdekeinek összehangolására törekszik. A vasgárda esetében pedig a keresztény küldetéstudat, ami összefonódott a nemzeti eszmével, vagyis lehet, hogy itt mindkettő szerepet játszott a nemzet egységesítésében, a keresztény küldetéstudat is, és az azzal összefonódó faj mítosza is.

 

 

 


Ehhez pedig járulhat még antiszemitizmus, ami nem minden mozgalomban van jelen, keresztény vallásosság vagy éppen keresztényellenesség stb. De ez a két elem mindig közös. Tehát, ha valaha valaki azt hallja, hogy szélsőjobboldali, nem fasiszta, mert fasizmus csak Olaszországban volt, akkor szerintem ne haláltáborokra, és rasszizmusra gondoljon, hanem olyan politikai eszményre, amely egyrészt a vezérelvre, másrészt olyan közösségi elvre épül, amely a közösség egységesítésére, érdekeinek, akaratának összehangolására törekszik.

Felhasznált Irodalom:

http://hu.metapedia.org/wiki/Falangizmus

http://nemzszoc.esmartdesign.com/konyvek/fasizmus2.htm

http://www.radioislam.org/historia/hitler/mkampf/hun/index.htm

http://beszelo.c3.hu/02/0910/16eliade.htm

http://suttogo.mozgalom.org/irodalom/irodalom.php?id=2

http://www.geocities.com/barikad88/hungarizmus.htm

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.