Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Misztika Szent Ágoston teológiájában

2009.11.11

Nemrég olvastam részletesebben is Szent Ágostonnak a kegyelemről szóló teológiáját. Szent Ágoston teológiájában fontos szerepet játszik az emberi természet. Az emberi természet ugyanis alapvetően gőgös, és önző, és ez az önzés abban is megnyilvánul, hogy fel akar emelkedni Istenhez. Minden olyan akarat, ami az emberben az Istenhez való felemelkedést célozza meg valójában az ember gőgjéből származik, pedig az igazi krisztusi erkölcsiség az alázatban nyilvánul meg. Ezért Ágoston szerint az ember soha nem emelkedhet fel Istenhez önerejéből, csak Isten ereszkedhet le az emberhez.

 


Ebből származik a predestináció, vagyis az eleve elrendeltetés tana is, amit Ágoston is vallott. Ez véleményem szerint egy téves felfogás, mert az önerőből való üdvözölés, vagyis Istenhez való felemelkedés éppen hogy az egó, a gőg megtöréséből származik. Ez az erkölcsi önmeghaladás lényege. Hiszen Jézus valóban leírta, hogy ha nem gyűlölöd anyádat, apádat, testvéredet, és saját magadat is, akkor nem lehetsz az én tanítványom, de egy másik részben, vagyis a hegyi beszédben azt írja, hogy ha szereted ellenségedet, vagyis megtöröd saját egódat, ami csak a barát szeretetére ösztönöz, aki veled szemben is jó, akkor Isten fiává leszel. Vagyis az Istenhez önerőből való felemelkedés éppen az egó megtöréséből következik. Ez az erkölcsi önmeghaladás lényege, amiről már írtam a Kereszténység Nietzsche Buddhizmus Fogyasztói Társadalom http://antignosztikus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=60757 című cikkemben.

 


A sötétségben pedig éppen azért gyúlik fény, éppen azért az üdvösség megvalósításának színhelye, mert az nem más, mint az egó megtörésének helye, hiszen a sötétség magánya a legkeményebb önmegtagadás, így a sötétségben születő fény a legtisztább fény. Erről szintén írtam a sötétség teológiája (szavakba öntve) http://antignosztikus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=80413 című cikkemben. A sötétségben születő fény mondjuk inkább azt sugallja, hogy Ágostonnak igaza van, amikor azt mondja, hogy inkább Isten száll le az emberhez, mint az ember emelkedik fel hozzá, de Isten az egó legyőzése által száll le az emberhez nem (csak) azért, mert saját akaratából úgy döntött. Így egyesíthető a nyugati kereszténység harciassága és dinamizmusa, és a keleti kereszténység misztikussága.

Felhasznált Irodalom:

http://ppkehtk.extra.hu/download/A_kegyelem_teologiaja.pdf

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.