Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagymihályi Géza: Lépj be a szentélybe, lásd a titkokat (könyvajánló)

2009.10.26

Nagymihályi Géza: görög katolikus lelkész írta a könyvet. A bizánci kereszténység területén a templomépítészetben fontos helyet foglal el a szentély. A templom legbelső része, amelynek tisztelete már az ószövetségben is jelen volt, amely az újszövetség előképének tekintő.

 


A szentély Isten valódi lakhelye, „Isten személyes jelenléte, a kinyilatkoztatás által is, a szentélyben nyilvánul meg.” Mivel pedig a szentély az Istenek lakhelye, a Földi szentély mindig összemosódik az égivel.

 


Hasonlatos ez Szűz Máriához, az Istenszülőhöz, akinek teste valójában templom, amely magában hordozza Jézust, aki a Szentlélektől fogant.

 


Az egész templom belső felépítése valójában út a túlvilág felé, a külső profán világból a mennyek országa felé, ahol a középpont, vagyis a szentély jelképezi a mennyek országát, ahova még a papok sem léphetnek be.

 


Maga a templom az égi világ mintájára épült, „a földöntúli világ evilági mintája”. „Az istenek kegyéből az ember előtt látomásos formában megjelenik ez a minta (az égi geometria), és az ember arra törekszik, hogy megvalósítsa azt a földön”

 


A templom nemcsak az égi világ mása, hanem a világmindenség mása is, és mint ilyenben, benne testesül és szentesül meg az egész világ, újból és újból, hiszen „egyszerre képviseli, és átfogja” azt.

 


Mivel a földi templom földöntúli mintájának „sérthetetlen égi létezése van”, „építésének terve az Istenek műve” ezért „evilági romlás” semmilyen formában nem ronthatja meg. Engem leginkább az a gondolat fogott meg, hogy a templom maga is átszenteli a kozmoszt, mert egyszerre képviseli, és átfogja azt.

 


A keresztény transzcendencia és a világmindenség, ezen belül is, leginkább a világűr szépségének találkozása mindig is érdekelt. Érdemes lenne ezt a gondolkodásmódot Pardi Anna: Bach és az Antianyag című művében leírtakkal, amiről már írtam itt: /cikkek/cikkek/pardi-anna_-bach-es-az-antianyag

 


Továbbá Hildegard von Bingen misztikus kozmológiájával, amiről szintén írtam a fent belinkelt cikkben.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.