Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Philip Gröning: A csend hangjai (filmajánló)

2008.07.19

Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó egy évre beköltözött a Grenoble közelében lévő karthauzi kolostorba, mely Európában az egyik legszigorúbb rendház. A rendező odaadó és kitartó hittel, távolságtartóan filmezte ezeket a szerzeteseket, akik egész életüket az Úrnak szentelik. A négy évszakban, a nap minden órájában megörökítette őket, úgy, hogy jelenléte a teljes csend jegyében telt.

A néző részesévé válhat e kolostor életének, hogyan telnek az imádság órái, a keresztény szertartások, az együttlétek a hegyekben, a templomi szertartások idején, a magányos órák, a csendek és harangok idején. Nem mindennapi dokumentumfilm készült, méltó a kolostor életéhez, a csend hangjain meséli el egy zárt közösség aszkétikus, ugyanakkor felemelő életét.

Véletlenül kapcsoltam oda a Duna TV-re, amikor a film kezdődött. Először nem is nagyon figyeltem oda a filmre. Azt hittem, hogy megint valami magyarországi szerzetesközösséget mutatnak be, akiktől majd nemsokára a szokásos szentimentális szöveget hallhatom, hogy mennyire szeretik Jézust. Sajnos ma már a katolikus egyház papjaitól is csak ezt lehet hallani. De a film szereplői csendben maradtak.

És a kontempláció emberfeletti formáit és mélységeit mutatták meg nekem. A film végén már szinte irigyeltem őket. Mert tudtam, hogy soha nem tudnám folytatni az ő életmódjukat. Soha nem tudnám magam olyanná formálni, hogy beléphessek közéjük. Ugyanis egész lényükkel azt a Jézusi tanítást követik, hogy ha nem adod fel mindened nem lehetsz az én tanítványom. Megfogott a fehér szerzetesi köpenyük egyszerűsége, mely mintha kiemelné testüket emberi mivoltukból és a szürke kövek tisztaságát és nemességét kölcsönözné nekik. Megfogott sápadt, szikár arcuk keménysége, és szigora, mely mintha felette állna minden emberin.

Az éjszakai latin nyelvű felolvasásoknál a pislákoló gyertyafény misztikus sötétjében felhangzó szent nyelv misztériuma, amely betölti a teret, és amely mintha nem evilági lenne. Az ima alatt behunyt szemek, és mozdulatlan arcok imádkozó csendjének mélysége, mely mintha engem is lecsendesítene. A természet, a hegyek évmilliókba nyúló öregsége és nagysága, mely a szerzetesek imáit visszhangozza a mély szakadékokban. A kolostor régi falainak sötétje, amelyben mintha világosság akarna gyúlni minden pillanatban.

A filmet csak az nézze meg, aki fel van készülve, hogy belepillantson ég és föld mélységeibe, mert ha nincs felkészülve, akkor úgy is át fog kapcsolni más adóra.

Felhasznált Irodalom:

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=6133833&...

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.