Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oroszlánszívű Richárd és Szaladin

2008.07.13

A filmet a Spektrumon szokják vetíteni. Én már többször is láttam. Egy történelmi jellegű dokumentumfilmről van szó, mely hiteles képekben, játékfilmszerűen, és a kort jól ismerő európai továbbá iszlám történészek elbeszéléseivel kísérve eleveníti fel a III. keresztes hadjárat történetét.

Szaladin Szultán az Iszlám világ talán leghírhedtebb hadvezére, aki egész életében az iszlám világ egyesítéséért harcolt, élete alkonyán megundorodva a hadjárataiban kiontott sok muszlim vértől az aszkézist keresi. Egy halál közeli élmény arra az elhatározásra juttatja, hogy vissza kell foglalni Jeruzsálemet.

Vagyis az Iszlám egyik szent helyét a keresztényektől, hogy ezáltal tegyen Isten dicsőségére. Tervét sikerrel véghez is viszi. Ám a válasz a nyugati világ részéről sem marad el, I. Richard angol király áll a kereszténység élére, hogy visszavegye Jeruzsálemet, amely a keresztény világnak is éppúgy szent helye, mint az iszlámnak.

A film csodálatos képekben, elsőrangú színészek játékával mutatja be a két egymással szembenálló civilizáció két kimagasló egyéniségű hadvezérének heroikus küzdelmét. A keresztes hadjárat magasztos érzése által vezérelve útnak induló keresztény harcosokat, akik addig a falujukat sem nagyon hagyták el.

A lovagiasságáról tanúságot tevő Szaladin Szultánt, aki gyümölcsöt küld a betegeskedő Richárdnak. És aki Jeruzsálem visszavétele után a korábbi hadjárataiban elkövetett gyilkolásoktól megundorodva végül megkíméli az ott élő keresztények életét. Vagy Richárdot, aki Akkon és Jaffa bevétele után Isten akaratát teljesítve végül mégsem ostromolja meg Jeruzsálemet.

Bár a film sok helyütt a harcosok hibáira is rá mutat, például Richard esetében, aki, ellentétben, az Európában bevett szokásokkal, amelyeket mellesleg maga Richárd is vallott, szorult helyzetében kivégezteti az Akkon bevételénél elfogott 3500 muszlim foglyot, mivel Szaladin nem hajlandó értük visszaadni Jézus keresztjének egy darabját, amely a keresztény világ egyik legszentebb ereklyéje. Azért mindkét hadvezért kimagasló és heroikus személyiségként mutatja be.

A film is utal rá, hogy manapság az iszlám világban is elterjedtek olyan nézetek, amelyek párhuzamot vonnak az Amerika által kezdeményezett Iraki és Afganisztáni háború és a középkori keresztes hadjáratok között. A muszlim világban sokszor szokják George Bush katonáit kereszteseknek nevezni, magát George Bush-t Oroszlánszívű Richard-hoz hasonlítani. Egyes iszlám politikusok pedig magukat Szaladin Szultánhoz hasonlítják.

Az ilyesfajta nézetek nem veszik figyelembe, hogy a nyugati világ ma már egyáltalán nem keresztény. Ennek az Európának semmi köze az akkori Európához. Amerikának pedig végképp nem. Akkor két szakrális világ állt egymással szemben, ahol igazi lovagok harcoltak egymással, és a harc célja is spirituális jellegű volt.

A mai közel-keleti háborúkat pedig a deszakralizált és materialista nyugati társadalmat uraló pénz irányítja, továbbá Izrael érdekeinek vég nélküli kiszolgálására irányuló igény. És akik ezeket a háborúkat irányítják, azok éppúgy szemben állnak Európa középkori keresztény gyökereivel, mint az iszlámmal.

Az iszlámnak figyelembe kell vennie ezeket a tényeket, ha valóban becsülettel akar fellépni az egyébként jogosan bírált nyugati globalista társadalmi rend ellen, amely őket is gyarmatosítani akarja.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.