Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sopron és a szabadkőművesség

2008.07.13

Én Sopronban lakom. Egész életemet Sopronban éltem le. És mostanában kezdtem el foglalkozni a soproni szabadkőművesség történetével. Régóta az az érzésem, hogy Sopron városa nagyban kötődik a szabadkőművességhez, hiszen a soproni páholynak ma is saját honlapja van az interneten. És nagyon sok soproni közintézmény megalapításában eminens szerepet játszott a szabadkőművesség, mint például a Széchenyi István Városi Könyvtár megalapításában. A Széchenyi család is nagyban kötődik Sopronhoz, akik közül Széchenyi Ferenc a nagy Széchenyi apja szabadkőműves volt.

A szabadkőművesség és Sopron kapcsolatának felderítéséhez kezdjük annak leírásával, hogy hogyan definiálja magát a szabadkőművesség.

Az Európai Szabadkőműves konferencia meghatározása szerint a szabadkőművesség mint intézmény:
"Humanista szellemiségű: független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól".
"Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el".
"Emberbaráti: tagjai és minden ember között a kölcsönös felelősséget gyakorolja nemzetiségi, vallási, politikai vagy bármely más megkülönböztetés nélkül".
"Haladó: tagjai egyénileg és közösen az ember és a társadalom szüntelen jobbításáért tevékenykednek, templomaikban és a nagyvilágban".
"Humanista: tagjait semmiféle dogma elfogadására nem kötelezi. Szellemiségét hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség fejezi ki".
"Alapelve a türelem és az emberi jogok egyetemessége: e jogok tiszteletben tartása és elterjesztése vezethet a Békéhez, az Igazsághoz és a Testvériséghez a népek és egyének között".
(Az Európai Kőműves Konferencia nyilatkozata, 1992).

Vannak, akik ezt az önmeghatározást csak álcának tekintik, és a szabadkőművességet kizárólag politikai tevékenységet folytató mozgalomnak tekintik. Én azt mondanám, hogy ez a meghatározás részben igaz, hiszen a szabadkőművességre a nyilvánvaló politikai tevékenység mellett igazak voltak ezek a jellemzők is, és kiemelném belőlük a haladás eszméjét, és a jótékonykodást. Hiszen a soproni szabadkőművességre ez a két dolog volt a leginkább jellemző. A soproni szabadkőművességre mindig is a város kultúrájának fejlesztése, és a jótékonykodás volt a jellemző. Ezt sok soproni közintézmény megalapítása is jelzi. A legismertebb soproni szabadkőműves Széchenyi Ferenc és fia Széchenyi István pedig szintén a haladás eszméjét képviselte.

A kérdés az, hogy mi a célja a jótékonykodásnak és a haladás elősegítésének? Pusztán emberbaráti szeretetből szorgalmazzák ezeket, vagy valami más célja is van? Tudjuk, hogy a haladás, ezen belül a racionális tudomány és technika, vagy a racionális filozófia fejlődése mindig is előkészítője volt olyan politikai forradalmak kirobbanásának, amelyeket a szabadkőművességhez kötnek. Például a francia forradalomnak a felvilágosodás alatt végbement tudományos-technikai fejlődés. Az oroszországi kommunista forradalomnak a nyugati ipari forradalomban végbement tudományos-technikai fejlődés. Vagy a magyarországi 1848-1849-ben végbement forradalomnak a reformkorban végbement polgári fejlődés, amit éppen a Sopronhoz kötődő szabadkőműves Széchenyi fia Széchenyi István indított el. Aki érdekes módon ellenezte ezt a forradalmat.

Ebből arra következtethetünk, hogy a jótékonykodásnak és a haladás elősegítésének egyáltalán nem az emberbaráti szeretet a kiváltó oka, hanem ezzel készítik elő politikai céljaik megvalósítását. Széchenyi István, aki apja által szabadkőműves szellemben nevelkedett valószínűleg nem tudta, hogy ő, aki Magyarország polgári fejlődését elindította, és ezzel meghatározta Magyarország későbbi sorsát csupán eszköz volt egy későbbi cél elérésében. Erre csak később jött rá, amikor megtébolyodott, és a Döblingi tébolydába került. Meg kell jegyezni, hogy a racionális tudomány és technika kifejlődését részben a kereszténység segítette elő akarata ellenére Molnár Tamás Pogány Kísértés című könyvében leírt okokból. A kereszténységet pedig sokan az ókori esszénus szektához kötik, amelyet pedig a szabadkőművességhez szoknak kötni.

Az elméletem szerint tehát a szabadkőművesség két részre osztható. Az egyik része a racionális tudomány-technika és kultúra fejlődésének elősegítésével előkészíti bizonyos politikai események, mint például forradalmak eljövetelét (a szabadkőművesek ezen részének nem is feltétlenül kell tudniuk róla, hogy az ő tevékenységüknek mi a célja). A szabadkőművesek másik része pedig levezényli ezeket a forradalmakat, vagy politikai eseményeket. És Sopron a magyarországi szabadkőművesség azon részének, amely az előkészítésben vesz részt valamiféle központja. Sopron polgári szellemisége mindig is elősegítette a szabadkőművesség ezen részének megtelepedését.

Gondoljunk csak bele. A Széchenyi család, amely Magyarország polgári fejlődését elindította Sopronhoz kötődik. Sopront polgári városnak mondják. És tudjuk, hogy a polgári szellemiség is szabadkőműves ihletettségű. Sopronban a szabadkőművesség mindig is a jótékonykodó, és a kulturális mecénás szerepét töltötte be. Ennyi bizonyíték talán elég az elméletem alátámasztására.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

molnartomi8@citromail.hu

(Tamás, 2012.02.11 20:18)

Tisztelettel!
Hol található a Soproni Testvériség Páholy székhelye? Persze sokat olvas az ember róla, de mégis mi a konkrét módja és feltétele a csatlakozásnak?

Re: molnartomi8@citromail.hu

(Istvan, 2016.10.13 15:21)

Szabadkőmüvessopron honlapra írj