Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél (filmajánló)

2008.07.19

Szaladják István rendező-operatőr a magyar mozgókép történetében egyedülálló kísérletre szánta el magát legutóbbi filmjével, mégpedig a nálunk korábban még nyomokban sem létező spirituális film megteremtését tűzte ki célul.

A film Magyarország tájain játszódik, orosz szereplőkkel. Ahol Jézus-arcú ember vándorol a búzamezőkön. Oroszul beszél, és csapdába ejtett madarakat enged szabadon. Később azt mondja, ő a felhő és a szél. Egy tiszta arcú orosz parasztfiú szegődik mellé, aki a szerelméhez igyekszik, és aki út közben akadt össze ezzel az emberrel. Kalickában madarat visz neki. Jól megvannak együtt, és a madár csak akkor szabadul, amikor a fiú ad szabadságot neki. Közben összeakadnak más vándorokkal is, mindenki mély válságban van, és mindenki a megváltást keresi, majd elválnak útjaik, a parasztfiú megérkezik szerelméhez. A Jézus arcú férfi pedig meghal, és a madarak társa lesz az égben. Ennyi a történet.

Mindeközben olyan mély értelmű mondatok hangzanak el, mint pl. hogy „Van olyan, hogy minden mozog körülöttünk, de belül mozdulatlanság uralkodik”, vagy hogy „Idő kell ahhoz, hogy meglássuk, ami a dolgok mögött rejlik”. Ennél sokkal több is, de lehetetlen mindet meghallani. Minden szó súlyos, mindegyiknek mély üzenete van, humornak nyoma sincs.

A Madárszabadító, felhő, szél súlyos film, jobb, ha tudjuk, mielőtt beülünk a moziba. Amikor először láttam, én is nehezen hangolódtam rá. Aztán elmerültem a főhős ikonszerű ábrázatában, a ringatózó búzatáblában, a pattogó tűz táncában, az orosz nyelv hangzásában. És a természetben, ahogy a film azt bemutatja.

Ami nekem a legjobban tetszett a filmben az a valóban nagyon szép beszédstílus, ahogyan a szereplők az orosz nyelvet beszélik. Továbbá a szereplőknek, főként a parasztfiúnak a szűziesen tiszta, ikonszerű vonásai, amelyet én még sem televízióban, sem élőben soha nem láttam. És nem is hittem, hogy ilyen ma még létezik.

Szaladják István az Aranymadár után a második remekművét alkotta meg ezzel filmmel. És ez a két film egyben egy paradoxont is magában hozdoz, hiszen Szaladják ezekkel a filmekkel olyat hozott létre, ami sok szempontból idegen a magyar filmes hagyományoktól, mégsem válhatott volna olyanná amilyen, ha nem magyar ember alkotta volna.

Ez a film tényleg spirituális élményt nyújt a nézőknek. Csak az nézze meg, aki felkészült rá, hogy belenézzen az ég és a föld szédítő mélységeibe. Aki nem készült fel rá, az úgyis fel fog állni a vetítés alatt, és el fogja hagyni a mozit.

Felhasznált Irodalom:

http://www.origo.hu/filmklub/20060204eges.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

alom

(zoli, 2009.01.10 03:38)

Ahogy leirtad,megneznem!