Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szálasi Ferenc és a görög katolicizmus

2009.06.20

Szálasi Ferencet élete több aspektusa is a keleti kereszténységhez köti, mint például anyja görög katolikus hite, amely azért is bír erős fontossággal Szálasi életében, mert saját elmondása szerint keresztény hitét főképp édesanyjától kapta. Továbbá részbeni örmény származása is főképp a keleti kereszténységhez köti.

Vizsgáljuk meg, hogy életének milyen jellegzetességei mutatnak arra, hogy részbeni keleti keresztény neveltetése, és keleti keresztény területről Magyarországra vándorolt felmenői valamiféle hatással voltak személyiségére.

Ideológiája, vagyis érdekkiegyenlítés, amely az ember gazdasági tevékenysége általi közösségbe integrálódása (szocializmus), és egyéni szabadságvágya (nacionalizmus) közt a keresztény erkölcsiség által megy végbe, az egyén és közösség együttes jóléte érdekében, nem igen, mert ez sokkal inkább a protestáns szellemiséghez áll közel, ahogy azt már A hungarizmus Max Weber protestáns kapitalizmusetikája alapján című cikkemben leírtam. http://antignosztikus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71262

Szálasi Ferenc azon cselekedete viszont, amellyel megakadályozta Horthy kiugrási kísérletét, és szembeszállt a szovjet csapatokkal már sokkal inkább. Ezt a cselekedete Szálasinak erősen vitatott, egyesek szerint csupán a németek érdekeinek altruista módon való kiszolgálása érdekében tette, ráadásul a magyar történelmi alkotmány sárbatiprásával, és óriási áldozatokat követelve a magyar néptől. Mások szerint ez egy hősi tett volt, amely egyáltalán nem a német érdekek kiszolgálását célozta meg, hanem a szovjet csapatok (a sátán) feltartóztatását, és ezzel együtt a Magyarság becsületének a megmentését, továbbá Nyugat-Európa védelmét a szovjet csapatok ellen. Amellett, hogy szerintük a szovjetektől úgysem kaptunk volna semmit, ha melléjük állunk, akkor sem.

Akárhogy is volt, egy biztos. Ha Szálasi ezt nem teszi meg, és nem tartóztatja fel fél évig a szovjeteket, akkor a szovjet csapatok nem Berlinben találkoznak a szövetségesekkel, hanem valahol a francia határ mentén, ami erősen felborította volna a szövetségesek, és a szovjet blokk közti hatalmi egyensúlyt.

Tehát, ha Szálasi ezt valóban ezért tette, hogy feltartóztassa a szovjet csapatokat, a nyugat védelmében, akkor ez nagyon is a keleti keresztény szellemiségből eredeztethető, ugyanis a Magyarság a középkorban is védte a nyugatot a keletről betörő barbár népek ellen, de akkor volt remény a győzelemre. Ez viszont teljes mértékben önfeláldozó harc volt, mert itt a győzelemre semmi esély nem volt, csak az önfeláldozásra.

Ebben pedig van valami a világtól elfordulás, és Isten országa felé fordulás, valami mélységes anarchizmus. Nem érdekel többé ez a világ, annak semmi hívsága, népemmel együtt vértanúvá válok, feláldozom magam az Isten országáért. Nikolaj Bergyajev szerint ez az Isten országa felé fordulás volt jelen az orosz népben is, és ez vezetett az orosz forradalom anarchiájához.

Berdjajev szerint való igaz, hogy az orosz nép erkölcsei sok esetben rosszabbak, mint a nyugati népeké, de a forradalom igazi előidézője nem az orosz lélek ezen tulajdonsága volt, hanem hogy ortodox neveltetéséből adódóan az orosz ember Isten országa felé fordítja tekintetét. Megveti a nyugati polgári erényeket, a saját tulajdonhoz, saját földhöz, világi hívságokhoz való ragaszkodás patrióta erényét, ami bizonyos mértékű anarchizmusra hajlamosítja az orosz embert, ami az orosz forradalomban is megjelent.

Ahogy Berdjajev is írja: „Ezért van nálunk még a szociálizmusnak is olyan szakrális jellege és ezért lett félig egyházzá, félig Istenországává.”

Ugyanez az anarchizmus jelenik meg Szálasi ezen cselekedetében is, és itt érdekes módon a keleti keresztény szellemiség a magyarság évezredes apostoli küldetésével, a nyugat védelmével összhangban jelenik meg, pedig egyes magyar újpogány szekták azzal ellentétben szokták megfogalmazni a keleti keresztény szellemiség iránti szimpátiájukat. Persze ez csak akkor érdekes, ha Szálasi valóban ezért tette, ami tett. Hasonló ez azoknak az oroszoknak a szellemiségéhez, akik jókedvel mentek szibériába a gulág húsdarálójába dolgozni, aztán meghalni, mert ott olyan édesen lehet szenvedni Krisztusért.

Továbbá érdekes módon ideológiája, vagyis a keresztény erkölcs által való érdekkiegyenlítés elve is átalakítható a keleti keresztény szellemiségnek megfelelően. Egyén és közösség érdekeinek összehangolását véleményem szerint gazdasági, erkölcsi és szellemi értelemben leginkább a közösségtől való függetlenedés, mégis beletartozás dimenziójában lehetne összehangolni. Hiszen ez adhat igazi szabadságot az egyénnek.

Ugyan nem ezt mondja, de ezt a függetlenedés gondolatot sugallja a hungaristáknak a nemzetek érdekeinek összehangolásánál alkalmazott Illyés Gyula-i elve is, a jogot védj, és jogot ne sérts heroizmusa, amit úgy is fordíthatunk, hogy büszke vagyok arra, ami én vagyok, és ami nekem van, és büszke vagyok arra, hogy nekem nem kell az, ami te vagy, és ami neked van.

Ez igazi erkölcsi önmeghaladás, és nagyon hasonlít Jézus azon mondatára, hogy „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.”, amit nem gnosztikus értelemben kell felfogni, hogy az anyagi világgal való érintkezéstől tilt el minket Jézus, hanem az előbb leírt erkölcsi önmeghaladás értelmében.

Bár annyiban is szabadságot jelent, hogy az egyén a társadalmi élet terheitől is szabadul valamennyire, amely persze nem az anyagi világból való teljes menekülést jelenti, mint például a buddhizmusban. Erről írtam a Kereszténység – Nietzsche – Buddhizmus – Fogyasztói társadalom című cikkemben http://antignosztikus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=60757

Tehát úgy ezt az elvet kellene kiterjeszteni a nemzetek egymás közti viszonyáról az egyén és közösség összehangolásának elvére. Az egyént úgy lehetne függetleníteni a közösségtől, hogy annak mégis része marad, ehhez viszont tradicionálisabb gazdasági rendszer kellene a modern ipari társadalom tömegtermelése helyett, mint például a régi céhrendszer magányos kézműveseinek, és iparosainak világa, akik úgy voltak függetlenek a társadalomtól, hogy mégis hasznos tagjai voltak. Ha pedig szakrális kultúrát akarunk velük műveltetni, akkor feudalizmus valamilyen formában való visszaállítására is szükség lenne, ezért lenne célszerű a hungarizmusnak nyitnia a tradicionálisabb formák felé.

Tehát a hungarizmus érdekkiegyenlítésre alapuló gazdasági rendszere megfelelhetne annak, amit Bergyajev szindikalista monarchiának nevez, ahol a középkori céhek mintájára szerveződő, illetve korporatív természetű testületi-hivatásközösségbeli egyesülések hierarchikusan felépülő szervezete alkotja az új monarchikus államfelépítményt, amelyek részint lelki, részint gazdasági természetűek.

Bennük a testi, és szellemi munka elve jut érvényre, de nem a minőségnélküli munkáé, mint a szocialista ipari társadalmakban, ahol a munka elgépiesedett, hanem a minőségi munkáé, amely szakrális kultúrát hoz létre. Megfelelhetne ennek, ha ezt összekapcsoljuk Szálasi Ferenc érdekkiegyenlítésre törekvő ideológiájának, azon módosított változatával, ahol az érdekkiegyenlítés az egyénnek a társadalomtól való függetlenedésének, mégis beletartozásának dimenziójában valósul meg. A társadalomtól való függetlenedés, ahol az egyén meggyűlöli a polgári társadalom konvencióit, a világi hívságokat, ami egyfajta anarchizmust jelent a keresztény erkölcs értelmében, de a gazdasági tevékenység tradicionalizálása által mégis megvalósítjuk azt, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak.

Itt tehát megmarad a gazdasági közösségbe integrálódás (szocializmus), az egyéni szabadság (nacionalizmus), és a kettőt összhangba hozó keresztény erkölcs hármassága, csak a keresztény erkölcsöt szigorúan a Jézusi „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.” elv foglalja magában. Ezzel létrehozhatunk a társadalomban egyfajta megszelídített anarchizmust, és így Szálasi ideológiáján keresztül valamennyire becsempészhetjük a keleti keresztény szellemiséget a magyar életbe, úgy hogy a magyar katolikus szellemiségnek ne ártsunk.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.