Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Székely László: Az emberarcú kozmosz (könyvajánló)

2010.07.30

Székely László ebben a könyvében annak az újabb kori természettudományos eredménynek a tudományos, filozófiai és teológiai tényeit és következményeit tárgyalja, miszerint a világegyetem antropikusan hangolt. Ez a szerző által is sokszorosan hangsúlyozva nem egyszerűen azt jelenti, hogy alkalmas arra, hogy benne a szénalapú, és értelmes élet, és vele az ember létrejöjjön, hanem hogy ha a világegyetem ősrobbanás óta kifejlődött fizikai paraméterei csak kicsivel is eltérnének a jelenlegitől a szénalapú és értelmes élet nem jöhetett volna létre a világegyetemben.

 


Az első fejezetben ezeket a fizikai paramétereket tárgyalja, amelyekből elég érdekes tények derülnek ki. Beszél az úgynevezett természeti konstansokról, mint például a fénynek a vákuumban mérhető terjedési sebességéről, amelyekből érdekes arányok képezhetők. Ezek az arányok a fizika úgynevezett „dimenziótlan – mértékegység nélküli – állandói vagy számai. Az egyik ilyen érdekes arányt, illetve ebből következő érdekes egybeesést Dirac fedezte fel, miszerint ha elosztjuk a világegyetemnek a standard paradigmában becsült korát azzal a parányi időtartammal, amely alatt egy foton keresztülhalad az atomi méretű tartományon, az így kapott hányados ugyanúgy a 10 a 39.-en – 10 a 40.-en nagyságrendhez fog tartozni, mint a proton és az elektron közötti elektromos, illetve gravitációs kölcsönhatás hányadosa.

 


Pár évvel később az asztrofizikus Pasqual Jordan egy új, általa fölfedezett egybeesést alapul véve a gravitációs állandó időbeni változására vonatkozó hipotézist kiterjesztette a csillagok tömegének fölső határára a proton tömegében kifejezve – azonos nagyságrendbe esik a Dirac-féle hányadosok értékének 3/2-ik hatványával (azaz a 10 a 60.-on értékkel). Az alsó határ 10 az 57.-en körül van. Felmerül az a kérdés is, hogy miért nincsenek ezeknél a határoknál többszörösen nagyobb, vagy kisebb csillagok. Ennek az lehet az oka, hogy fizikai törvényeink szerint más csillagtömegek esetében nem is jöhetnének létre csillagok. Ekkor viszont egy új kérdés merül fel, hogy miért éppen ilyenek fizikai törvényeink, és erre már a szerző sem tudott választ adni.

 


Ehhez még hozzájárul az is, hogy éppen a világegyetemnek abban a korában élünk, amely alkalmas a szénalapú élet és így az ember kifejlődéséhez, tehát ezek az egybeesések végeredményben az ember felé mutatnak. Hasonló antropikus hangoltságot testesít még meg a világegyetem izotrópiája, vagyis, hogy benne bármilyen irányba is nézünk, azonos képet mutat. De ilyen a tér háromdimenziós volta is. Továbbá, hogy az alapvető fizikai törvényeknek sajátos összetalálkozására van szükség ahhoz, hogy a szénnek az élet alapjává válásához szükséges tulajdonsága, amit az elemek közül 6-os rendszáma testesít meg, a periódusos rendszerben egyáltalán megjelenjék, és így tovább.

 


A továbbiakban kifejti azokat az ellenérveket, amelyek az antropikus hangoltságok elmélete ellen születtek a természettudomány körében. Itt hangsúlyozandó, hogy ha az antropikus hangoltságok elméletét el akarja valaki tűntetni a természettudomány területéről, azt csak úgy teheti meg, ha az egész mai természettudományos világképet alapjaiban változtatja meg, és rombolja szét. Sok tudós erre is hajlandó lenne, hogy megsemmisítse ezt az elméletet. Például születtek olyan válaszok is erre az elméletre, miszerint az élet nem csak szénalapon jöhet létre a világmindenségben, hanem akár elektromágneses erőterekben is, vagy magában a napban is, holott ennek mai tudásunk szerint semmilyen természettudományos alapja nincs.

 


Ez a természettudomány racionalista hagyományaira vezethető vissza, amelynek fő ellensége mindig is a keresztény teológia volt, és akár a középkor előtti animizmusig is képes visszamenni, hogy leromboljon egy olyan elméletet, amely a középkori teológiához hasonlóan az embert ismét a világmindenség középpontjába helyezi egy természetfeletti teremtő intelligenciát is sejtetve. Továbbá ezzel a mai természettudományos világképet alapjaiban lerombolva, mintegy a fantasztikum illetve a science-fiction irányába tereli a tudományt.

 


Viszont a legnyomósabb ellenérv az elmélettel szemben Hawking sok világ elmélete, amely szerint a mi univerzumunkkal párhuzamosan még végtelen sok univerzum létezik a világegyetemben, amelyekben külön-külön minden lehetőség megvalósul, a mindenben, pedig nyilván az élet lehetőségének, és az életre hangoltságnak is benne kell lennie, és így mintegy jelentéktelenné válik kozmoszunk életre hangoltsága. Egyrészt mai tudásunk szerint ennek az elméletnek sincs valós tudományos alapja.

 


Másrészt ez a világegyetemkép látszólag valóban kedvező lehet a dezantropomorf-ateleogikus világfölfogás számára, mivel kozmológiailag jelentéktelen eseménnyé redukálja életre alkalmas világunk kialakulását. Ez a logika azonban rossz útra vezet minket, hiszen, hogy ha az életre alkalmas világok kialakulásának nullánál nagyobb valószínűséget adunk, ez az egész kozmoszra integrálva 1 valószínűségi értéket fog adni, és így a kozmosz, mint egész szükségképpen az életre fog irányulni. Másrészt ahhoz, hogy az élet ne legyen lehetetlen egy ilyen világegyetemben, annak itt is már eleve kódolva kell lennie a világegyetem elemi szintjén az alapvető természettörvényekben.

 


Ahogy a szerző fogalmaz, az életre hangoltság nem tűnik el a világmindenségből azáltal, hogy elrejtjük egy statisztikai sokaságban. Ezt az ókori görög atomelmélet vonalán haladva bizonyítja a szerző. Felteszi azt az érdekes kérdést is, hogy ha esetleg igaznak is fogadjuk el azt a lehetőséget, hogy a világegyetem antropikus hangoltsága mögött ténylegesen egy természetfeletti teremtő intelligencia áll, akkor felmerül egy további kérdés is, hogy miért antropikusan hangoltnak, és miért nem egyszerűen az élet számára kedvezőnek teremtette a világmindenséget. Tehát, hogy miért éppen olyannak teremtette a világot ahol, ha a természettörvények egy kicsit is másképp alakulnak, már nem jöhetett volna létre az élet.

 


Hiszen, ha egyszerűen csak az értelmes élet megteremtése lett volna a célja, akkor teremthetett volna olyan világegyetemet is, ahol a természettörvények széles skálájának megléte esetén is létrejöhet az élet. Erre talán magyarázatot kapunk akkor, ha újra elolvassuk az „Analógia a világmindenség és az emberi társadalom szerkezete között” /cikkek/cikkek/analogia-a-vilagmindenseg-es-az-emberi-tarsadalom-szerkezete-kozott című cikkemet. Ebben Oswald Spengler és Szmodis Jenő történetszemléletére alapozva kifejtettem, hogy az emberi kultúra, vagy legalábbis a nyugati kultúra, mintegy tükörképe a világmindenség szépségének és harmóniájának.

 


Ebből következően pedig érdemes lenne megvizsgálni, hogy ezek az antropikus hangoltságok nincsenek e összefüggésben a világegyetem szépségével, és harmóniájával. A könyvből azt veszem ki, hogy összefüggésben vannak, hiszen például a csillagok tömegének szűk alsó és felső határa, továbbá a világegyetem izotrópiája is ennek a harmóniának a megjelenési formája. Az ókorban írták le először a design argumentum elvét, hogy a világegyetem szépsége és harmóniája talán egy természetfeletti teremtő intelligenciára utal. Az is érdekes, hogy én ebben a cikkemben a 2-es és a 3-as számmal hoztam összefüggésbe a nyugati kultúrának, és a világmindenség szerkezetének a kapcsolatát, és ha visszanézünk a cikk elejére láthatjuk, hogy az antropikus hangoltságokban is megjelenik a 2-es és a 3-as szám, mégpedig a csillagok tömegének felső határának, és a Dirac-féle hányadosnak a kapcsolatában.

 


De a 6-os szám is gyakran előkerül ezekben az összefüggésekben, amely szintén a 2-es és a 3-as számmal áll kapcsolatban. Lehetséges tehát, hogy mivel a világnak az Isteni akarat megnyilvánulásaként szépnek és harmonikusnak kell lennie, és az embernek, mint a teremtés koronájának, vagy tágabb értelemben véve az emberi kultúrának, mintegy tükröznie kell ezt a szépséget és harmóniát, az ember, és az emberi kultúra csak olyan természettörvények keretében jöhetett létre, amelyek ennek a szépségnek és harmóniának a megnyilvánulásai, és ezeknek a természettörvényeknek az élet, és az ember irányába kell mutatniuk.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.