Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tanulási Függőség

2009.05.07

Manapság amikor drasztikusan megnőtt a felsőoktatásba felvehetők létszáma, és csak úgy dúskálunk a különféle képzési lehetőségekben, hiszen mindenféle magániskolák hirdetik tanfolyamaikat. Legyen az OKJ-s vagy nyelvi képzés, vagy bármi más gyakran hallok olyan emberekről, (az én környezeteben is van ilyen) akik egyik tanfolyamot végzik a másik után, sokszor úgy tűnik, hogy feleslegesen, vagy értelmetlenül, hiszen nem helyezkednek el vele. Illetve olyan egyetemistákról, akik egyszerre négy vagy öt egyetemre is beiratkoznak, és felmerült bennem a kérdés, hogy ez már nem tekinthető e sok esetben függőségnek.

 

 

 

Szerintem ez már sok esetben egy új szenvedélybetegség, amely mint akár csak az internetfüggőség a modern társadalom terméke. Legfőbb tünete, hogy az illető nem tudja abbahagyni a tanulást, mindig újabb, és újabb tanulási lehetőségeket keres. Mi állhat ennek a szenvedélybetegségnek a hátterében? Sok esetben az, hogy azoknál az embereknél, akiknél ez kialakul egyfajta kisebbrendűségi érzés van jelen. Akármennyi dícséretet, elismerést kapnak másoktól, az sohasem elég nekik, és emiatt egyfajta bizonyítási kényszer él bennük, amit a tanulásban élnek ki, mint például: majd, én megmutatom, hogy ezt az egyetemet is el tudom végezni, ezt a nyelvvizsgát is le tudom tenni stb.

 

 

 

Továbbá általában olyan emberek is válhatnak tanulási függővé, akik impulzív személyiséggel rendelkeznek, keresik az ingereket, amelyek stimulálják őket. Az ilyen embereknek általában semmi sem jó, semmi sem elég, mindig valami újat, vagy mást akarnak, egy munkahelyen maximum két hétig érzik jól magukat, utána rögtön másra vágynak, és a tanulásban látják azt az eszközt arra, hogy valami újat találjanak, új munkahelyet, új tudást, új tevékenységet stb. Ezeknél tapasztalható sokszor az, hogy nagy lelkesedéssel beiratkoznak egy iskolába, aztán két hét múlva már nézegetik az oktatási hirdetéseket, hogy hova mehetnének el innen máshova tanulni. Sokszor az iskolába való beiratkozáskor szerintem van bennük egyfajta felszabadulás érzés, egyfajta felszabadulásként élik meg, hogy hála az Istennek mehetek tanulni, aztán nemsokára már valami mást csinálhatok, mint amit most, új közösségbe kerülhetek stb. Aztán ez a lelkesedés gyorsan lelohad.

 

 

 

Továbbá szerintem sokszor az is állhat ennek a hátterében, hogy valaki egyszerűen közösséget keres, mert egyedül van, illetve jelenlegi közösségében nem érzi jól magát, vagy egyszerűen csak vonzza az iskola légköre. Van aki csak az iskola légkörében érzi jól magát, mert az olyan hely, ahol el lehet lenni, ezért egyetemről egyetemre vándorol. Ismerek olyat is, aki azt mondta, hogy ő nagyon szeret tanulni, és mindenfélét, ezért vándorol tanfolyamról tanfolyamra. A tanulási függőség véleményem szerint a modern kor terméke. Terméke egyrészt a tudásnyag, az információ, és ezáltal a tanulási lehetőségek felszaporodásának, másrészt annak, hogy a modern korban a munkavégzés tevékenysége deszakralizálódott, ezért nagyon kevesen találnak igazi örömöt munkájukban, ezért szinte mindenki más munkára vágyik, mint amiben jelenleg dolgozik. Továbbá annak, hogy a fogyasztói társadalom a sikeres, és diplomás, (nem a művelt, mert a műveltség nem diplomához kötött) egyéneket vetíti a társadalom elé mintaképként, és ez sokakban bizonyítási kényszert szül, hogy ők is ilyenek legyenek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.