Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vallások és kultúrák egymásba való átkonvertálhatóságának elmélete

2008.07.13

Régóta ismert jelenség, hogy a nyugati világban megjelentek a keleti vallások. A Buddhizmus, a Hinduizmus vagy a Taoizmus. Új jelenség viszont, hogy keleten, ezen belül pedig főként Dél-Kóreában egyre inkább teret hódít a kereszténység. A két jelenségben az a közös, hogy a megjelenő új vallás, vagy vallások egyik esetben sem produkálnak az adott kultúrkörben valós szellemi, kulturális teljesítmény vagy értéket.

A nyugaton megjelenő Buddhizmust, vagy Hinduizmust főként a szektás New Age mozgalom terjeszti. A reklámjóga, az import Buddhizmus üzleti termékként van jelen világunkban. Multinacionális, és egyéb cégek reklámjaiban. És inkább lefelé transzcendentálják a nyugati embert, minthogy valóban az égbe emelnék. De ugyanez a helyzet Dél-Kóreában a kereszténységgel is, ahol már egyes felmérések szerint több a keresztény, mint a Buddhista.

A modern Dél-Kóreai keresztény templomok valóban ipari üzemekre, vagy bevásárló központokra hasonlítanak. Az ott látható istentiszteletek egyértelműen az amerikai protestáns szekták fetrengődző, Jazz zenére komponált zavaros miséire emlékeztetnek. Valós szellemi értéket ott sem produkál a megjelenő kereszténység.

A kérdés tehát az, hogy ennek mi lehet az oka. Vajon az, hogy akik beviszik nyugatra, illetve keletre az új vallásokat eleve ilyen formában juttatják el ezekre a területekre ezeket a vallásokat, vagy az adott kultúrkör nem tudja valamiért úgy befogadni őket, hogy valós szellemi és kulturális érték hordozóivá váljanak.

Szerintem mindkét válaszban van igazság. Dél-Kórea esetében nagyobb mértékkel az első válaszban, mert oda a szektás amerikai tömegkultúra vitte be a kereszténységet. És nyugaton a kereszténység ma már amúgy is erősen a fogyasztói kultúra mintájára szerveződik. Még az egykor tradicionális Római Katolicizmus is. De én inkább mindkét esetben a második válasznak adnék nagyobb hitelt.

Ugyanis Kínában sokkal régebb óta megjelent a kereszténység. És oda a római katolikus egyház vitte be egykoron. És ott sem igazán érezhető, hogy a kereszténység valamiféle valós szellemi vagy kulturális értéket teremtett volna. Az ottani pagodaszerű keresztény templomok egyszerűen nem szépek. Amikor az ember meglátja őket egyszerűen az az érzése támad, mintha nem illenének abba a tájba, abba a kulturális közegbe. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de ez az érzésem támad.

A kereszténységről szerintem nyugodtan kimondhatjuk, hogy csak a görög-latin kultúrkörben tudott valós szellemi és kulturális értéket felmutatni, illetve néhány sémi nép esetében, mint például az örmény, és természetesen a magyar kultúra esetében. A keresztény művészet Európában is ugyanúgy, mint Kínában az ősi pogány vallások építményén kelt életre. És nemcsak hogy merített az ősi pogány művészetből, hanem a római katolicizmus lényegében a régi római művészetet formálta a saját képére így hozva létre azt a művészetet, amit ma keresztény művészetnek hívnak.

És szerintem nyugodtan kimondhatjuk, hogy ezzel valós szellemi és kulturális értéket hozott létre. Hiszen a római katolikus művészet gyönyörű, és valóban az égbe emeli az embert. A kínai keresztény művészetről viszont ez nem mondható el. Pedig ha jól meggondoljuk látszatra a nyugati pogány ősvallásoknak sincs sokkal több köze a kereszténységhez, mint a keleti vallásoknak. Sorolhatnánk itt az ellentéteket a nyugati pogányság és a kereszténység között, hogy például a nyugati pogányság politeista, a kereszténység pedig monoteista, de ettől most eltekintek.

A nyugati pogányság talaján tehát a kereszténység valóban igazi, és nagy vallássá tudott fejlődni, míg a keleti vallások talaján valami miatt nem. Vajon miért történhetett ez így. De van itt még egy érdekesség is. Tudjuk, hogy a nyugati kereszténység a reneszénsz óta tartó deszakralizációs folyamat következtében fogyasztói tömegkultúrává fejlődött. A fogyasztói tömegkultúra, tehát keresztény területen fejlődött ki. És érdekes módon ezt a fogyasztói tömegkultúrát a nyugati keresztény kultúrától oly idegen keleti társadalmak gyorsan és könnyedén át tudták venni.

Ha manapság valaki elutazik Kínába, vagy Japánba, akkor egy erősen westernizálódott társadalmat lát gyorséttermekkel, felhőkarcolókkal, vagyis igazi nyugati fogyasztói társadalommal. Míg azt az iszlámot, amelyet sokan a kereszténységgel ikervallásnak tartanak, Amerika még fegyveres kényszerrel sem tudja manapság rávenni, hogy csatlakozzon a fogyasztói társadalmak sorába. Ez egy sajátos paradoxonként is felfogható, hogy míg keresztény kultúrától oly idegen távol-kelet könnyedén átveszi a keresztény kultúrkörben kialakult fogyasztói kultúrát, addig a kereszténységgel ikervallásnak tartott iszlám erre egyáltalán nem képes.

Mindez tehát azt a tételt sugallja számunkra, hogy vannak olyan vallások, és kultúrák, amelyek átkonvertálhatóak egymásba és vannak, amelyek nem. Van egyébként még egy érdekesség a vallások és kultúrák egymásba konvertálhatóságával kapcsolatban, amely a mi magyar népünkkel kapcsolatos. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar ősvallás és a kereszténység szintén átkonvertálható egymásba. Sőt nyilvánvalóan a magyar őskultúra konvertálható át leginkább a kereszténységre. Hiszen közhelyszámba megy, hogy Magyarország volt a legpéldamutatóbb keresztény állam a középkorban.

Hogy a magyar királyi család adta a legtöbb szentet a királyi családok közül az egyháznak. A magyarság tett legtöbbet a kereszténység megmaradásáért azzal, hogy évszázadokig védte a kereszténységet a nyugati pogány betörésektől. Ma viszont éppen Magyarország Európa leginkább elamerikanizálódott fogyasztói társadalma. Itt van leginkább elamerikanizálódva a kultúra. Ez pedig mintha azt sugallná nekünk, hogy a kereszténység vallásra való átkonvertálhatóság egyenes arányban van a keresztény deszakralizáció okozta szellemi és kulturális hanyatlással.

A kérdés, tehát az, hogy mi az, amely két vallást, vagy kultúrát átkonvertálhatóvá tesz egymásba, és mi az, ami megakadályozza, hogy két vallás, vagy kultúra átkonvertálható legyen egymásba. Erre egy új tudományt is lehetne építeni. Minden kedves hozzászólást szívesen fogadok e témában.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

illinois

(kate, 2009.01.04 20:51)

Szerintem mind egy,hogy vallasod milyen.Sorolhatnam a vallasokat,de nem akarom!
Csaladomba megtalalni sok kulombozo nezetu es vallasu
rokont.
Lenyeg az hogy higgyunk,mivel Isten csak egy van!